Bougaud Emil: Szent Chantal élete és a visitatio-rend eredete. 1. kötet - 66. évfolyam (Budapest, Stephaneum Nyomda, 1903)
Első fejezet
nak fájdalmas emlékezetét, s később is, a hányszor Jeremiásnak szívhez szóló siralmait hallotta: «Sion utai szomorkodnak, azért, hogy nincsenek, kik az ünnepre jöjjenek; kapui mind lerontattak, papjai sírnak, szüzei epekednek»,! szive újra elszorult, mintha csak Poitou-ban volt volna. Versbe akarta szedetni a próféta siralmát. «0, ha kezem ügyébe akadt volna ez az ének ifjúkoromban, úgymond, naponta elénekeltem volna!» Ilyen volt a tizenhat éves szent Chan- talnak lelkülete. Vessük össze jellemének gyöngéd érzékenységét férfiasságával és lángoló hitével, melyről föntebb szóltunk és elgondolhatjuk, mivé lesz valamikor szentünk, majd ha egyszer e jó magvak gyümölcsöt hoznak. Egyébként ideje volt, hogy Johanna Franciska és nővére elhagyják Bourgogne-t. Mint Frémyot előre látta, kitört a polgárháború, s mikor úgy vélte, hogy itt a visszafizetés és leszámolás ideje, hogy nem vonulhat vissza az, a kinek bátran kell cselekednie, szembeszállóit a legnagyobb veszélyekkel. Kivált egy fontos kérdés foglalkoztatta és tartotta izgalomban a kedélyeket. III. Henriknek, a ki bátyját, IX. Károlyt, 1572-ben a trónon követte, nem voltak gyermekei. Legközelebbi rokona és koronájának reménybeli örököse, Béarn Henrik református volt. Mi lesz Franciaországból, a legkeresztényibb királyságból, ha III. Henrik saint-denis-i sírboltjába száll? Klodvignak, Karlomannak és szent Lajosnak trónját elfoglalhatja-e egy hugenotta? E gondolatok hatása 1 70 SZENT CHANTAL ÉLETE 1 Jer. siralmai 1, 4.