Meschler M.: A Szentlélek Isten. Elmélkedések - 65. évfolyam (SJ) (Budapest, Stephaneum Nyomda, 1902)

Kilencedik fejezet. Az ember

53

ujja írt a kőtáblára1 s az embernek szivébe. A pünkösdi himnusz a Szentlelket igen szellemesen a szivek teremtőjének és alkotójának nevezi :

Imple superna gratia,

Quae tu creasti pectora.

A Szentlélek mint a szeretet személye származik Isten szivéből. Az akaratnak, a szeretetnek s így a szívnek tulajdonságai alkotják az ő személyes jellemét, s ezért az ember sze- retetért epedő s szeretettől áradó szivével különösen a Szentlélek gyermeke.

Sőt a test kiváltságainál, az egészségnél, a kitartó és hatalmas erőnél fogva is vonatkozás van az ember és a Szentlélek között. Ezt is kifejezi a pünkösdi himnusz ezen szavakkal :

Infirma noslri corporis Virtute firmans perpeti.

Nem hiába rendelt külön szentséget testünk s egészségünk javára. A következő fejtegetésben erre még több bizonyítékot is találunk.

3. Az embert az öntudatlan teremtményekhez fűző viszonya újra más vonatkozásba is hozza a Szentlélekkel. A látható természet közetlenül az embernek áll rendelkezésére, az ő tulajdona, az ő országa, az ő működésének tere, belőle tartja fönn életét,hatalmát. Minél inkább tud titkaiba behatolni,minél inkább tudja erőit hatalma aláhajtani smagánakalárendelni, kincseit fölkutatni s értékesíteni, annál jobban terjeszkedik hatalma, uralma is. Az ember ipari és katonai erejének jó része a természet ügyes kiaknázásában rejlik. Művelődése és polgárosodása a természet legyőzésén alapszik, sőt ismereteinek és tudományainak nagy része is e területen fakadt. Kitől kapta az ember e hatalmát a természet fölött? Ki eredeti forrása? Megfelelnek erre a 103. zsoltár szép szavai. Nagyszerű képét mutatja e zsoltár a Szentlélek azon működésének és uralmának, melyet a látható természetben különböző tárgyak teremtésében, ren1 Móz. 11. 31, 18.