Hammerstein Lajos: Boldogságunk az Egyházban - 63. évfolyam (Budapest, Stephaneum, 1900)
Előszó - Előszó a második kiadáshoz
160 e zsiger azután működésnek indul, földolgozza a behatásokat s eszmékké változtatva mutatja elő őket. Ebből szintoly biztosan következtethetjük, hogy az agy a behatásokat bizonyos mérvben megemészti és szervi elkülönítéssel megteremti a gondolatokat»d De ez még ártatlan tréfa Vogt csattanós ötletéhez képest : a gondolatok «az agy váladékai ép úgy, mint az epe a májé, a vizelet a veséé».1 2 S ugyancsak az ő homlokából pattant ki az a fölséges, emberboldogító eszme, hogy a «táplálkozás czélszerü elrendezésével» nagy államférfiakat, hittudósokat, forradalom-bujtókat (s talán sok-sok olyan dicső tudóst, minő Vogt Károly) tetszés szerint lehetne elővarázsolnunk, csupán bizonyos hozzávaló leveket, kása és húsféléket kellene kitalálni ;3 szóval a nemes és valóban emberboldogító szakácskönyv-irodalmat kellene buzgóbban pártolni. Moleschott már fenköltebb elmével fejti meg a gondolkozás kínos rejtélyét: «Ha a táplálék vérré, a vér pedig hússá és idegekké, csontokká és velővé lesz, nem kell-e a táplálék anyagától a szív hevének, a velő munkásságának föltételez- tetnie ?... Ha eszünk és iszunk, a szellem szolgálatában működünk. Földsavból, légkönegből és sókból virágokat és gyümölcsöt látunk teremni a síron, melyből a mezőkön és virágokon pezsgő élet, az emberi velőben új gondolkozás fejlődik... Fölháboríthat-e tehát bennünket a kölcsönös viszony, mely tetemeinket a mezők díszeivé s a rétek virágait a gondolkozás eszközévé varázsolja? A ki fölfogja e függő viszonyt, az eltűri... Azonban ezt föl kell fogni.»4 Ezt állítja a tapasztalati tudomány nevében ; alkalmasint alapos kísérletezéseket is tett e téren. Ugyancsak ő fölöttébb tanulságos elmélkedést tart bizonyos ital élvezéséről: «Goethe az új világszemléletnek ezt a jelszót adá: Emlékezzél meg arról, hogy élj ! Ki a pálinka eltiltásáról tart beszédeket, az a középkor megcsonkított kereszténységébe helyez vissza min1 Scheidemacher: Lélek és agyvelő. (Ford. a Csanádi növp. 1879.) 43. old. 2 1. m. 44. old. ; és Cseh : Az ember szellemi élete. 3. old. 3 Vogt, Thierstaaten, 25. old. 4 Scheidemacher i. m. 150. old.
