Hammerstein Lajos: Boldogságunk az Egyházban - 63. évfolyam (Budapest, Stephaneum, 1900)
Előszó - Előszó a második kiadáshoz
227 kivonatkoztatott ismeret, a kifelé vonatkozó kép (species expressa). Azon tárgynak, a mit megismerünk, nem az ismeretképek valamelyikét nevezzük, hanem a megfelelő valóságot ; de a mennyiben azt is kell ismernünk, a mivel a külső tárgyat megismerjük, azért ezt nevezhetjük az ismeret eszközlő benső tárgyának; s az értés világossága ebben a közvetítő kép tökéletességéhez tartozik, jóllehet a megismert tárgytól is függ. Sőt a közvetítő képnek is mindig tárgyilagos tökéletesség felel meg. Ha például valaki tökéletesebben ismeri meg önmagát, mint más, akkor már ezen ismeretét tekintve valóban tökéletesebb is s így az önismeret tárgya is valóban tökéletesebb. Az angyal tökéletesebben ismeri meg magát, mint az emberi szellem, de tárgyilag is tökéletesebb; egyik ember jobban ismeri meg magát a másiknál s a mennyivel jobban ismeri magát, annyival tökéletesebb is. Az ismeret tökéletesebb módjának alapja tehát mindig valami nagyobb tárgyi tökéletesség, mely nélkül egyik tudás a másikat nem múlhatja felül. Ennélfogva a kifejtett értelemben általán érvényes igazság, hogy az ismerőtehetség tökéletessége tárgyainak tökéletességétől függ ; következőleg az alkalmas, kifejlett testi szervezet tökéletesíti nemcsak az érzéki ismeretet, hanem a szellemit is ; különösen az érzékszervi változások benső rendezettsége és benső száma mozdítják elő az ismeret tisztaságát s világosságát. Minél több változás s minél ügyesebben, célravezetőbben elrendezve hat szervezetünkre, annál tökéletesebb az ismeret; a külső behatások szertelensége azonban a szervezet benső rendjét megbontja. Ezen elvek főleg a művészetben, például a zenében, festészetben stb. érvényesülnek, hol a legtökéletesebb tárgyakat kell az értelem elé tárni. Az érzéki ismeret a rend és a tökéletesség eszméjéig föl nem érhet ugyan, de természetes, hogy a tárgynak tényleges tökéletesebb hatása itt és most az érzéki önismeretnek is javára szolgál. Az érzékek eltérő alkata miatt az is lehetséges, hogy a mi az egyik érzékre nézve szertelen hatás, a másikra nézve nem az. A közvetítő kép s a megismert tárgy tökéletességei tehát együtt alkotják az egész ismeret világosságát; de vannak oly ismerettárgyak (s ilyenek a szellemiek), melyek magukban 15*
