Madaune abbé : A katholiczizmus ujjászületése Angolországban a XIX. században - 62. évfolyam (Budapest, Stephaneum Nyomda, 1899)

Első könyv. 1792-1832

29

fáradságos munkára vallana. Szinte érezzük, hogy a gondolat tiszta és bőséges forrásból fakad, mely még többet tartalmaz, mint a mennyit magából kibocsát.

5. Ne hasonlítsuk össze Keble-í egy költővel sem. Nem is hasonlít senkihez, nem utánoz senkit; ő egészen önálló író. Nem mintha volna benne valami különczség vagy olyan eredetiség, mely őt a többiektől mind elkülönítené. Nem, hanem meg van benne az az individuálitás, mely a lángelme ismertető jele, mely a Schakespeare-t Schakespeare-ré, Danté-t Danté-vá teszi.

Mindazonáltal a legnagyobb költők több jellemző vonását egyesíti magában. így a nélkül, hogy hasonlítana Schakes- peare-hez, a nélkül, hogy oly egyetemes volna, mint ő, ép oly mély és termékeny, mint ő; gondolatai mindig nagyok és vallásosak, mint Miltonéi. A nélkül, hogy közelednék Byronhoz, a nélkül, hogy meg volna benne annak fényessége és felvillanyozó szenvedélyessége, megható mint Byron, de az általa keltett megindulás egészen más természetű.

Semmiben sem hasonlít Dante-hoz, de mint az olasz költőnél, úgy nála is minden fönséges gondolat az ég felé irányúi. KEBLE-ről szólva, önkéntelenül egy amerikai költő neve jut eszünkbe s ez Longfellow. Ez néha utánozza az ő modorát. E kedves és minden komorság nélkül komoly költő mesterkéletlen varázsával, ízetlenség nélküli kedvességével hódít meg bennünket. Olykor mély, gyakran új gondolatai mindig vallásos színezetűek. Keble mindezen tulajdonokat bírja, csakhogy jóval magasabb fokban.

Röviden, a legmélyebb és legkedvesebb áhítat, mely kimondhatatlan gyöngédséggel van párosulva, mint valami mennyei jóillat árad ki az egész műből. E jámborság alapja az élénk és öntudatos hit, mely fénysugarakat lövel minden lapra. Élesztője a szilárd, megingathatatlan remény, mely szelíd vigasztalásainak és elragadó ihletének kiapadhatatlan forrása. És mindezeket betetőzi égő, élő, de alázatos és engedelmes szeretete. E költemények olvasásakor lehetetlen kételkednünk a szerző Jézus Krisztus iránt való szeretetében ; oly élénk, oly mély szeretet ez, annyira magán viseli a végtelen gyöngéd-