Madaune abbé : A katholiczizmus ujjászületése Angolországban a XIX. században - 62. évfolyam (Budapest, Stephaneum Nyomda, 1899)

Ötödik könyv. 1860-1896

456 római irányzatok vezették. Korántsem. A jó Jenkins egyike volt azoknak, kik a katholikus egyházat a jelenkori nemzetekkel összeférhetetlennek tekintették. De a logika némelykor becses vallomást tud ám kicsikarni ! Jenkins ezt a Fortnightly Review- ban sokáig bolygatott elméletet az alsóház ítélőszéke elé vitte. Teljes kímélettel a gyűlés katholikus tagjai iránt, talán kissé nagyobb hévvel az anglikán egyház ellen, indította meg a port. Az indítványára való szavazás nélkülözte a komolyságot. De Jenkins el volt erre készülve, azzal az erős tudattal, hogy ékesszólása még sem lesz eredménytelen. Pussey dr., ki alkal­mazottjai számára lefordította ŰAUME-nak Gyóntatok Kézi­könyve czímű művét s előszót írt hozzá, bántva érezte magát Jenkinsnek a gyermekek gyónásáról s a gyónási titokról szóló méltatása által. A Times-hez intézett két levelében válaszolt neki (jul. 22.). Az anglikán egyház a Nineteench Century * czímű szemlé­ben talált védőjére, melyben Smith tiszteletes iparkodott kimu­tatni, hogy az erasztianizmus, vagyis az a tan, hogy az állam beavatkozhatik az egyház ügyeibe, ép oly régi, mint szent Pál, mint maga az egyház, s szavait így végzi : «Nagy tekintély — mondá, - hogy gyümölcséről ismerjük megafát. Alkalmazzuk ezt a szabályt a hazai anglikán egyházra. Ki mondja meg, hogy jelenleg milynemű fához tartozunk? De ugyanez a kritérium Anglia vagy Skótország disszidens felekezeteit sem fogja bizonynya! kedvezőbb színben föltüntetni számtalan szektáik, dogmatizáló kedvük, elavult és merev theologiájuk miatt, s melyek következőleg képtelenek arra, hogy megszerezzék, elsajátítsák a bibliáról szóló modern tanokból áradó világossá­got; továbbá megszorított szólásszabadságuk miatt, melynek mindig az előírt korlátok között kell meghúzódnia; ama túl- buzgalmuk miatt, hogy egyházukban, a «Free Church »-ban, a «szabad egyházban» bármikor készek az eretneket a halálba űzni. 10. Ez a befejezés oly annyira nem folyt a tárgyból, hogy * Revue des Deux Mondes, 1875. szept. 18. «London rationalista feleke- zetei», írta Qoblet gróf.

Next

/
Oldalképek
Tartalom