Madaune abbé : A katholiczizmus ujjászületése Angolországban a XIX. században - 62. évfolyam (Budapest, Stephaneum Nyomda, 1899)
Ötödik könyv. 1860-1896
448 mellőzését ; * — s az anglikán egyháznak az anglikán rendek érvényességét, minden történeti hagyomány és a római egyház gyakorlata ellenére. 3. Különösen a ritualisták éreztek a bonni gyűlés határozatai következtében valami gyerekes örömet, őrjöngő lelkese- * dést. Különben ennek az újraegyesülésnek ugyan semmi más nyoma nem maradt; de szemükben az eredmények minden reményt fölülmúltak. Hát a bonni atyák nem avatták-e «oxfordi atyák»-ká a traktariánus mozgalom előidézőit? A Church Review elragadtatásában így ír: «A Manning-párt (sic!) mindeddig tetszelgett magának azon sikerével, hogy kétséget támasztott az anglikán rendek érvényessége felől. Ezután — a részre- hajlatlan ember fölfogása szerint — az a párt megmarad abbeli meggyőződésében, hogy a mi egyházmegyénkbe szakadást rejtő toldalékok csúsztak be ; hogy az idegen tartományokban erőszakosan bitorolják a joghatóságot, még pedig szemben az egyház legfőbb törvényével, az egyetemes zsinatok hozta kánonok legsúlyosabb megsértésével. A bonni határozat fényes igazolása a mi Rómával szemben elfoglalt álláspontunknak és egyszersmind roppant erő is, mely biztosítani fog minket a pápai propagandával való összeütközésünkben».** És másutt: «A bonni gyűlésen az anglikán rendek érvényességére vonatkozólag hozott határozat, következőleg az anglikán vallásnak, villongások és egyenetlenségek hazája volt, a szakadásnak új csirái bújtak elő. IV. Miklós követei azt követelték, hogy a Filioque szót vegyék be a görögök hitvallásába, mint minden igazhivő hitvallásának kivonatába. E szócska oly cselszövények magva lett, a miknek csak Konstantinápoly lehet színtere, és midőn 1298-ban Beccus János pátriárka száműzetésben meghalt, ezzel eltűnt utolsó nyoma is a két egyház néhai egyesülésének, melyet a lyoni egyetemes zsinaton szentesítettek. Röviden : a katholikus egyház tana a Szentlélek származásáról hií- czikkely. A keleti egyház a xin. század második felében erről vele egy hitet vallott ; és mikor az önszeretetnek vagy az egyház kiváltságának valamely kérdése azt eredményezte nála, hogy a Filioquét nem vette be hitvallásába (a nemzeti egyház immunitásának ez érzése nálunk Francziaországban is élt), nem ragaszkodott ahhoz a tanhoz, melyet ez a Filioque foglalt magában. * Döllingernek megvolt az a saját szerkesztésében, a mint azt előterjesztette. Ö ez egyesülést ellenezte. A szerencsétlen azonban kényszerült azt visszatenni zsebébe — s ő megtette, a mit követeltek tőle. ** Church Review, szept. 4., 451. 1. és szept. 18., 470. 1. 3. hasáb.
