Madaune abbé : A katholiczizmus ujjászületése Angolországban a XIX. században - 62. évfolyam (Budapest, Stephaneum Nyomda, 1899)
Negyedik könyv. 1846-1868
322 Ugyanezen év október 9-én e házat az anyaháztól teljesen szétválasztotta. Nem történt minden nehézség nélkül, de nagy reményeket fűzött hozzá. Ő maga visszatért Birmingham-be. Minden katholikus tudja, hogy e két oratoriánus ház ezen időtől fogva egészen napjainkig mint két világító torony világítja be Angliát az anglikánizmus sötétjében, megmutatva az üdv és béke kikötőjét mindazoknak, a kiket a kételkedés tengere hajótöréssel fenyegetett. 3. Az anglikán érsekek erasztiánizmusa, a korona minisztereinek és a nekik alárendelt világi hivataloknak jogtalan törekvése, hogy hitczikkelyeket állapítsanak meg s a lelkiismereteket ez úton tán jobban, mint egyébként befolyásolják, végül bántani kezdé a közvéleményt. Minden higgadt gondolkodású ember a vallási tekintély látható kútfeje után vágyódott. A katholikusoknak nem volt hierarchiájuk. A régi katholikus püspöki székek lefoglalása a nem katholikusok számára csak növelte a közös zavart, úgy hogy a worcesteri püspök jóhiszemű- leg tudatta Wiseman-nel, mikor ez mint apostoli helytartó a központi kerületbe jött, hogy ő püspöke neki s mint ilyen egyedül ő hatalmazhatja föl őt egyházmegyéjében való szónoklásra. Az utolsó katholikus püspök a lincoln-i Watson volt, ki 1554-ben halt meg. Az erre következő évek egész sor bizonyí1 tékot nyújtanak az egyház mellett. 1849-ben az apostoli vikáriusok száma, kik eddig négyen voltak, nyolczra emeltetett, de azért Palmer még mindig helyesen írhatott így : «a római híveknek nincsenek püspökeik, mert az apostoli vikáriusnak nincs püspöki jellege, s e praelátusoknak nincs rendes hatalmuk a római katholikus angolok fölött, lévén a pápa egyszerű, tetszés szerint visszahívható kiküldöttei.» Az angol papság szükségét érezte, hogy megkísérelje a jelen viszonyok között jobb sikerre vezető eszközökhöz nyúlni. Az apostoli vikáriusok nem hívhattak össze zsinatot s egyes rendeleteik alól lehetetlennek látszott a fölmentés. A pásztorok és hívők közt fölmerült eltérések nem jutottak dűlőre s fellebbezés nélkül maradtak. Az apostoli vikáriusok, bár Londonban évenkint összegyűltek, egymástól elszigetelt hatalom birtokosai voltak. Mindez reformot
