Madaune abbé : A katholiczizmus ujjászületése Angolországban a XIX. században - 62. évfolyam (Budapest, Stephaneum Nyomda, 1899)
Harmadik könyv. 1832-1845
250 létet és az egyházi rend felvételének különös malasztot tulajdonított. Pusey elérkezettnek látta a pillanatot, hogy a maga részéről nagy zajjal szálljon síkra azon oktalan tanok ellen, melyekkel az anglikán egyházat meg akarták alázni. Volt annyi bátorsága, hogy az egyetem előtt beszédet mondjon, melyben hitczikkely- képen állította Jézus Krisztusnak az Oltáriszentségben való valóságos jelenlétét.1 Ez annyi volt, mint nyiltan a 28. hitczikkely ellen beszélni. Ebből igen nagy botrány keletkezett. Az egyetemi szabályok rendelkezése értelmében2 egy nyolcz tagú bíróságot neveztek ki, melynek az volt a föladata, hogy a héber nyelv királyi tanárának ügyében vizsgálatot tartson. Pusey-t eretnekség czímén elítélték és fölfüggesztették. Az oxfordi inkvizítorok szerint a puseyista olyan fenevad, a melyet üldözni kell; törvényenkívül helyezték; és Puseyt nem pártolhatta más, mint Pusey maga, mivelhogy véleményével egyedül állott a világon.3 Pusey kénytelen volt engedni és visszavonulni, mert erre kényszerítették, de nem győzték meg. Három évvel később, midőn tanszékébe visszahelyezték, ugyanazt a tant védelmezte, mint első beszédében, és ezt tette ezután is.4 Pusey felfüggesztése, melyet kihirdettek a nélkül, hogy a bírák ítéletüket megokolták vagy a kifogásolt helyeket megjelölték volna, csak növelte minden mérsékelt érzelmű ember elégedetlenségét. «Nehéz volna előre megmondani, írta Newman egy barátjának, hogy ennek mi lesz a végső következménye. Ha ügye védelmezőkre és párthívekre talál, ez kudarcz i 1 Pusey’s the Holy Eucharist a comfort to the penitent. 2 Statuta, tit. XVI. s. VI. 3 Brown : Annals of the tractanan movement, 73. és következő lapokon. 4 Pusey: Will ye also go away? 1867. V. ö. az előszót. Pusey a következő műveket bocsátotta a nyilvánosságra: 1. 1853-ban: Krisztus jelenléte az Oltáriszentségben; 2. 1855-ben: A valóságos jelenlétről szóló tan, mint a szent János evangélista halálától a 451. évi egyetemes zsinatig élő egyházatyák tana; 3. 1857-ben: A mi Urunk Jézus Krisztus testének és vérének valóságos jelenléte, mint az angol egyház tana, a méltatlan áldozásra és a valóságosan jelenlevő Úr Jézus imádására vonatkozó tan igazolásával ; 4. végül 1867-ben a fönt idézett beszéd.
