Madaune abbé : A katholiczizmus ujjászületése Angolországban a XIX. században - 62. évfolyam (Budapest, Stephaneum Nyomda, 1899)
Harmadik könyv. 1832-1845
230 számítás soha sem férkőzött szívébe. A nagyok úgy tekintettek reá mint velük egyenrangúra, a szegények és alsórendűek mint barátjukra ; ajtaja nyitva volt bárki előtt, mindenki hozzáférhetett nemes szívéhez. Gazdag, szegény, hatalmas s gyönge egyaránt szerették és becsülték őt azon erkölcsi szépség miatt, mely minden cselekedetéről visszasugárzott. Az előkelők valamennyien ismerték hatalmát, az alsórangúak mindannyian tapasztalták jóságát . . . Egész életét és minden érzelmét igazi evangéliumi szellem sugallta és kormányozta. A szeretet és jóság törvényét hordta mindenkor szívében és ajkain. Ha más vallási nézeteket vallott is valaki, mint ő, mégis be kellett ismernie, hogy minden tettét a legtisztább keresztény szellem hatotta át.» Sikereinek jó részét kétségkívül nagy erkölcsi hatalmának köszönhette, melyet kiváló egyénisége és sajátszerű jelleme szerzett neki. Nem csekélyebb része volt ebben a vallási tanok előadásában követett modorának. Sokkal vonzóbb külalakban szokta azokat szem elé állítani, mint az rendesen történik. Jobban szeretett a jó és szép felé vonzani, mint a félelmes s rettenetes által ijeszteni. Inkább azon fáradott, hogy a lelkeket a szeretet által Istenhez vezesse, mintsem hogy az ördögtől való félelem által tartsa őket távol a pokoltól . .. Sőt a protestánsokkal való vitatkozásai is tele voltak jóindulattal s előzékenységgel. A mennyire nem volt természetében az ingadozás és gyengeség, ép úgy ment volt attól a hajlandóságtól, hogy türelmetlennek és nyersnek mutassa magát. Egykor dr. Laurence, a corki protestáns püspök szegény iskolái javára adakozván, így szólt hozzá: «Lássa, Mathew atya, én az Ön növendékeiből nem tudnék protestánsokat csinálni, de abban nem kételkedem, hogy Ön jó katholikusokat fog belőlük nevelni.»* Soha politikával nem foglalkozott. A norwichi püspök kérésére Mathew atya 1843-ban Londonba ment. Stanhope lord-major mindent megtett, hogy a mértékletességi egyesület * Laboulaye Ede : A párisi egyetem utczai Société de Tempérence- hoz tartott beszédek.
