Madaune abbé : A katholiczizmus ujjászületése Angolországban a XIX. században - 62. évfolyam (Budapest, Stephaneum Nyomda, 1899)
Harmadik könyv. 1832-1845
135 anyámat: Incessu patuit DeaA Askétáinak lemondása, vértanúinak hősiessége, hitvallóinak ellenállhatlan ereje, az ő folytonos szabad fejlődése elbűvöltek s egyszersmind zavarba hoztak. így szóltam magamhoz : összehasonlítom a képmást az eredetivel. Azon egyház iránt, melyhez tartoztam vonzalommal viseltettem, de benső szeretetet nem éreztem. Irtóztam irányzatától, haraggal és megvetéssel szemléltem egykedvű vergődéseit; elgondoltam, hogy ha a liberálizmus egyszer beleférkőzik, győzelme bizonyos és beláttam, hogy a reformáczió elvei nem képesek megvédelmezni. Hogy elszakadjak tőle, arra ebben a korban sohasem gondoltam. Azt mondám magamban, hogy létezett valamikor egy sokkal nagyobbszerű intézmény, mint az államegyház, t. i. a kezdetben alapított katho- likus és apostoli egyház, melynek ez csak személyesítője és közege. Az államegyház vagy ez volt, vagy semmi sem volt. Erélyes rendszabályozásra volt szüksége; mert különben elveszett. Egy második reformáczió elkerülhetetlen volt.» Ily lelkiállapotban indult Newman európai útjára. Örömest képzelte el, hogy egy benső átalakulás kezd benne végbemenni, hogy egy sokkal szélesebb munkakör kezd előtte idegen népek között és más égalj alatt megnyílni ;1 2 ez magyarázza meg Witchurchból 1832. deczember 3-áról keltezett búcsúdalát : «Are these the tracks of some unearthly Friend, His foot-prints, and his vesture-skirts of Ligth?»3 «Talán földöntúli barátnak jelentkezése ez, Lábainak nyomdoka, fényruhájának szegélye?» 2. Minő e fiatal ember múltja, ki arra volt hivatva, hogy az «oxfordi mozgalmak Mózese» legyen ? Newman János Henrik 1801. febr. 24-én protestáns bankár családból született Londonban s fivérével, Feréricz Vilmossal az ealingi iskolába küldetett. 1 Virgilius: Aeneis I. 405. 2 Newman : Apologia, II. fej. 3 Newman : Verses on various occasions XXX. London, 1867.
