Madaune abbé : A katholiczizmus ujjászületése Angolországban a XIX. században - 62. évfolyam (Budapest, Stephaneum Nyomda, 1899)
Második könyv. 1799-1832
72 esetén, Barlow esetén s a szentelési alak érvényességén. Mindenek előtt meg kell jegyeznünk, hogy az első angol reformátorok nagyon könnyen vették a rendek feladását és a felszentelésnek szükségét.1 Cranmer érsek elve az volt, hogy a keresztény fejedelmek közvetlenül az Istentől kapják az alattvalóik fölött való joghatóságot, úgy a lelkek gondozását, mint a politikai és polgári kormányzást illetőleg. A papság és püspökség szerinte csak hivatal; ezen tisztségek egyikére vagy másikára kijelölt személyeknek semmi szükségök sincs a fölszentelésre ; a választás és kinevezés magában elégséges.2 Ily módon kapott maga Cranmer is VI. Eduárdtól arra való új megbízást, hogy püspöki ténykedéseket végezzen. A szent ténykedéseknek ilyetén felfogása VI. Eduárd conven- tiójának 24-ik és Erzsébet rendeletének 23-ik hitczikkelyében - mely utóbbi csak ismétlése az előbbinek — látszék törvényes alapját bírni.3 A 25-ik hitczikkely pedig kizárja a rendeket a Jézus Krisztus rendelte szentségek sorából.4 Tudjuk, hogy I. Jakab 1610-ben a skót egyházba is be akarván hozni a püspöki rendszert, e végből elrendelte, hogy Bancroft püspök néhány pres1 Dr. Kenrick : The Validity of English Ordinations. — On the Primacy. Vendication of the Catholic Church. Mgr. Kenrick 17Q7-ben Dublinben született, a Propaganda növendéke volt, 1842-ben philadelphiai püspökké lett, s mint baltimorei érsek halt meg. Nagy tudománynyal s nagy kritikai ügyességgel czáfolta meg Le Courayer-t. 2 V. ö. Claims of the Church of Rome, by the author of Poposals for Christian Union. London, 1848. 3 23-ik czikk. Senkinek sincs megengedve, hogy nyilvánosan prédikáljon és az egyház szentségeit kiszolgáltassa, ha e ténykedések végzésére előzőleg törvényes meghívást és küldetést nem kapott. Törvényesen meghívottaknak és küldötteknek pedig csak azok tekintendők, a kik e hivatalra oly férfiak által Választattak és neveztettek ki, kik az egyház által nyilvánosan hatalmaztattak föl arra, hogy az Úr szőllőjébe munkásokat nevezzenek és küldjenek ki. 4 A 25-ik czikk... Két szentség van, melyeket a mi Urunk Jézus Krisztus az evangéliumban rendelt : t. i. a keresztség és az Úrvacsora. A mi a többi ötöt, melyeket közönségesen szentségeknek neveznek, vagyis a bérmálást, penitencziatartást, egyházi rendet, házasságot és utolsó kenetet illeti, azokat nem kell evangéliumi szentségeknek tekinteni... stb.
