Majunke Pál: A porosz-német kulturharcz története. 2. kötet - 61. évfolyam (Budapest, Buschmann Nyomda, 1898)
A májusi törvények eredménytelen végrehajtása
V A MÁJUSI TÖRVÉNYEK EREDMÉNYTELEN VÉGREHAJTÁSA 13 szár levelezéséből a képviselőválasztásoknál — politikai tőkét kovácsoljanak. A gondolatot tett követte. 1874 január 10.-én mentek végbe az új birodalmi választások, és január 9.-én egy hivatalos távirat •— vagyis a kormány szolgálatában álló, a belföldön mintegy monopolizált, a külföldön hasonló intézetekkel összeköttetésben levő s minden nagyobb napilapnak nélkülözhetetlen Wolf-féle távirati iroda — jelentette Kölnből: „Á „Kölnische Zeitung“ a birodalmi gyűlési választások előestéjén német fordításban hozza az 1873 május 28.-áról kelt „Apos- tolicae sedis munus“ kezdetű, a „Praesente cadavere“ elferdített név alatt sokat említett s megvitatott pápai konstitucziót, a melyben IX. Pius a pápaválasztásnál érvényes ősi jogot saját teljhatalmából teljesen megváltoztatta.“ Maga a „Kölnische Zeitung“ a következő szavakkal vezette be az okmány fordítását : „Mai napon a legemlékezetesebb okiratok egyikét, IX. Pius pápának 1873 május 28.-án kelt „Apostolicae Sedis munus“ kezdetű kon- stitucziójának szószerinti fordítását teszszük közzé. Ez által egészen megdől az eddigi ősi pápaválasztás, ügy hogy bátran kérdezhetjük : Az ősi vagy uj katholikus egyház-e ez ? — Megjegyezzük, hogy ez azon okirat, a melynek hire terjedt a világon és melyet egyszerűen eltagadtak, mivel hibásan mint „Praesente cadavere“ bullát idézték. Az okmány fontosságáról nem szükséges szólanunk.“ Már most a hivatalosok maguk is elhitték, hogy a „Praesente cadavere“ bulla nem is létezett; azonkívül az 1872. évből származtatták, holott az „Apostolicae sedis munus“ bulla 1873 május 28,-áról van keltezve. De ebben is cserben hagyta őket a szerencse. A „Germánia“ (1874 január 21. sz.) kimutatta, hogy ezen „okirat egy hamisítónak munkája volt, a ki főkép VI. Pius 1798 november 3.-áról kelt „Cum Nos superiori“ bulláját vette mintául és ennek nyomán félig szószerint, félig körülírásokkal — a melyek részben nem sikerültek, részben az eredetit elárulták — dolgozta ki „okmányát“. IX. Pius már 1869-ben a zsinat kezdetén egy rendeletet bocsátott ki, melyben meghatározta, hogy mily eljárást kövessen a zsinat, illetve a konklave abban az esetben, ha a pápa a zsinat tartama alatt elhalna ; midőn tehát 1870 szeptember
