Majunke Pál: A porosz-német kulturharcz története. 2. kötet - 61. évfolyam (Budapest, Buschmann Nyomda, 1898)

A májusi törvények eredménytelen végrehajtása

A MÁJUSI TÖRVÉNYEK EREDMÉNYTELEN VÉGREHAJTÁSA.

A VÉGREHAJTÁSI RENDELETEK.

A PASSIV ELLENÁLLÁS AZOKKAL SZEMBEN.

kormány hatalmának tetőpontján állott. A külföldön mindenütt béke uralkodott, s a belföldön oly túlsúlyra vergődött a kormány befolyása, a milyenre I. Napoleon óta nem volt eset. Itt egy erős hadsereg, alázatos parlament, csúszó-mászó sajtó, a kanczellár- nak „Hosannát“ kiáltó „közvélemény“ ; amott a katholikusok kisded csapata a méltányosan gondolkozó protestánsok elenyésző töredékével, elnyomatva a „kulturharczos“ protestánsok, szabadgondolkozók, szabadkőművesek, zsidók, mindennemű szélhámosok és csalók, az ész nélkül kiabáló köznép stb. túlnyomó tömegétől.

Egy pillantás a csatatérre, és mindenki meggyőződhetett arról, hogy a katholikusok kisded csapatát — melyből Isten engedélyéből itt sem hiányoztak a Judások — csak a thermo- pylei görögök hősi halála multa fölül és megérthette a szabad- kőművesek ama nyilatkozatát, hogy, ha a katholikus egyház ezt a vihart kiállja, maguk is katholikusokká lesznek. (Lásd I. köt. 330. 1.) Valamint a perzsa sah, úgy a német kormány is lehetetlennek tartott minden ellenállást a támadással szemben.

Munkálatok 61. évf.

1