Majunke Pál: A porosz-német kulturharcz története. 2. kötet - 61. évfolyam (Budapest, Buschmann Nyomda, 1898)

Jegyzői jelentés

XXVI

hatályosan sarkalt bennünket, hogy nemes elődeink nyomaiból ne tágítsunk. Ezen kívül még egy nyilvános díszgyűlést rendeztünk körünk alapításának megünneplésére és négy zártkörű ünnepélyt tartottunk. Nem tehetjük, hogy ezek egyikéről e helyen külön is meg ne emlékezzünk. Az ezredéves kiállítás jury-je ugyanis, mint a m. t. érdeklődők már tudják, a mille- niumi nagyéremmel tüntette ki a M. E. Iskolát. Az erről szóló díszoklevelet díszes keretbe foglalva a mondott alkalommal lepleztük le. így véltük — bár tudjuk, hogy aránytalanul csekély mértékben — leróni tartozásunkat elődeink iránt, kik kemény, sziklás talajban elültették a fát, nehéz munkával, teljes odaadással, soha nem lankadó kitartással ápolták azt s fáradozásuk gyümölcsét mi, méltatlan utódaik élvezzük ; azonban, mint akkor az ünnepély szónoka, mi is most hálatelt szívvel, kegyeletes tisztelettel átadjuk nekik az elismerést, mely őket illeti, kiknek emlékét, érdemeit büszkén fogja hirdetni utódainknak az elismerésnek ama néma, de minden szónál ékesebben beszélő bizonyítványa.

Rendes működését ez évben is, mint eddig, a gyűléseken fejtette ki az Iskola. Tartottunk 24 rendes, 20 rendkívüli, 5 bizottsági és 5 szónoklati gyűlést.

A rendes gyűlések programmját a folyó ügyeknek az Elnök által történt előterjesztésén kívül a bírálatok és az elfogadott dolgozatok felolvasása töltötte be. Beérkezett pedig a lefolyt működési évben 53 rendes dolgozat, és pedig 42 próza és 11 költemény. Nagynak ugyan nem nagy e szám, de a tagok munkálkodásának hőmérője nem annyira a dolgozatok száma, mint inkább azok belső értéke. E tekintetben pedig az eredmény eléggé kielégítő, mert a dolgozatok majd kivétel nélkül kiállották a kritika szigorát. Továbbá ama számba nincsenek belevéve a pályaművek ; pedig működésünk ezen talaja szokatlanul termékeny volt. Nem kevesebb, mint 30 (22 próza, 8 költemény) dolgozattal küzdöttek a tagok a leg- nagyobbrészben az Iskola által kitűzött jutalomdíjakért, úgy hogy majd kivétel nélkül minden tételre több versenyző akadt. Hogy röviden eredményükről is beszámoljunk, a prózai munkák között mindig akadt dolgozat, melyet a bírálók a jutalomra érdemesítettek, ellenben a költők fáradozását nem igen