Majunke Pál: A porosz-német kulturharcz története. 2. kötet - 61. évfolyam (Budapest, Buschmann Nyomda, 1898)
A fordulat
A FORDULAT 1S5 nézve is, kik egyetemet vagy oly egyházi szemináriumokat látogatnak, melyekben az egyetemlátogatás pótlására szükséges törvényszabta feltételek megvannak. Mindazonáltal ilyen konviktusok — valamint a 3. czikkely szerint a lelkészi szemináriumok is — az oktató- és nevelő- intézetek fölötti állami felügyeletet szabályozó általános törvényi rendelkezéseknek vannak alávetve. (V. ö. az iskolafelügyeleti törvény határozatait. I. köt. 244. 1.) Ezzel az 1873 május 1 l.-i törvény revíziója, a mennyiben az a második részt, a papi pályára való kiképzést illeti, a javaslatban ki van merítve. E törvény III. fejezetének, a papok alkalmazása fölött rendelkező 15—21. §§-aiban foglalt határozatait a javaslat nem érinti. A „b e- jelentési kötelessé g“-ről tehát nincs szó. A javaslat 4. czikkelye legelőbb az 1873 május 12.-i törvénynek az egyház fegyelmi hatalmáról rendelkező 1. §-át szünteti meg. Ezen törvény 1. §-a ugyanis azt írja elő, hogy : „az egyház szolgái fölött az egyházfegyelmi hatalmat csakis német egyházi hatóságok gyakorolhatják. “ Az 1. §. megszüntetésével ismét elismertetik a pápai széknek egyházfegyelmi hatalma. A 4. czikkely egyúttal az „egyházi szolga“ fogalmának meghatározását foglalja magában, a mennyiben ezen jelleg csak oly személyeknek tulajdoníttatik, kik valamely papi vagy joghatósági hivatallal összekötött jogokat gyakorolnak és kötelességeket teljesítenek. Ennek értelmében tehát a jövőben az egyházfi nem tekinthető többé a májusi törvények értelmében vett „egyházi szolgának“. A javaslat 5. czikkelye, mely a hivatalból való eltávolításra nézve (elbocsátás, áthelyezés, felfüggesztés, kényszernyugdíjaztatás stb.) előzetes rendszeres perrendtartási eljárást ír elő, ez utóbbit csupán azon esetekre szorítja meg, midőn a hivatalból való eltávolítással egyszersmind a hivatallal járó jövedelem elvesztése vagy csökkenése van összekötve. A javaslat 6. czikkelye megszünteti az 1873 május 12.-i törvény 4. fejezetét (32—37. §§.-ig), melynek czíme : „A z e g y h á z i ügyek királyi törvényszéke“. A mint a következő czikkelyek mutatják, az 1873 május 12.-i törvény 2. fejezetével életbe léptetett felebbezés az államhoz részint korlátoztatik, részint pedig az államminiszteriumhoz, illetve a kamarai bírósághoz utasíttatik. A 7. czikkely az egyházi hatóságoknak csak azon fegyelmi büntetései ellen tartja érvényben a felebbezést, melyek az egyházi hivatalból való elmozdítást vonják maguk után és melyekkel egyúttal a hivatallal járó jövedelem elvesztése vagy csökkenése van egybekötve. Eddig, ha a büntetés törvényileg igazolatlan volt, és ha állampolgári jogok és kötelességek gyakorlata vagy pedig az államhoz intézett felebbezés miatt rótták ki azt, tekintet nélkül a büntetés nagyságára, meg volt engedve a felebbezés. Az 1873 május
