Majunke Pál: A porosz-német kulturharcz története. 2. kötet - 61. évfolyam (Budapest, Buschmann Nyomda, 1898)
A fordulat
A FORDULAT 171 kik Falk alatt számkivetettek, valamennyi kegyelmet nyert, huszonhét kivételével, kik részint nem kérelmeztek ez ügyben, részint pedig elhaltak. „A misemondás és szentségkiszolgáltatás ellen hozott intézkedések“ — folytatá — „tényleg megszűntek ; a püspökségek jelentékeny számmal ismét betöltettek, a zárok hasonlóképen megszűntek, egy szóval, engedményekben j e l e n t é ke n y el ő 1 e get nyújtottunk.“ Szónok végtére ismét rátért a lengyel kérdésre és kijelenté, hogy po- seni érsek csak az lehet, a ki Posent, Nyugat-Poroszországot és F'első-Sziléziát a porosz államtól nem akarja elszakítani - mintha bizony Ledochowski kardinálisnak akár legelkeseredet- tebb ellenségei, e tekintetben csak a legcsekélyebb vétséget is bizonyíthatták volna reá, kinek loyalitásáért saját egyház- megyebeliei is ellenségei voltak. Ily körülmények között nem volt nehéz a centrumpárt szónokainak a birodalmi kanczellár érveit és nyújtott „előlegeit“ méltóképen mérlegelni. Végtére a centrumpárt indítványát 217 szóval 93 ellenében megszavazták : a konzervativek egy része a birodalmi kanczellár által befolyásoltatta magát, és az indítvány ellen szavazott, miután már azelőtt mellette foglalt állást. A többség ugyan, mely a javaslatot pártolta, még mindig elég impozáns volt, — de mit használt itt minden parlamenti határozat és szavazás, ha a kormány nem adta meg hozzájárulását. Ez a körülmény, a kormánynak eljárása a kérvényügyekben és a fenálló májustörvényi büntetések alkalmat szoígáltatának a „pápai“ „Moniteur de Rome“-nak a következő elmélkedésre a katholikus egyház helyze.téről Poroszországban 1884 végén. „A kormány a birodalmi gyűlés három impozáns határozata ellenére fentartja a kiutasítási törvényt, ezt a különösen gyűlölt és veszedelmes rendszabályt. Tudjuk azt, hogy egymásután három törvény javította a helyzetet. A diskreczionális teljhatalom rendszerére támaszkodva, megnyugtató ideiglenes állapotot teremtettek, melynek azonban már holnap új ellenségeskedések kitörése által vége szakadhat. Szívesen, elismerjük a történt haladást, természetesen azon feltétel mellett, hogy megszűnnek ezt mint engedményt és biztosítékot hangoztatni, mely az,
