Majunke Pál: A porosz-német kulturharcz története. 2. kötet - 61. évfolyam (Budapest, Buschmann Nyomda, 1898)
A fordulat
168 MUNKÁLATOK LXI. ÉVFOLYAM mészetesen Umberto királyt is meglátogassa.*) A Vatikánban egészen királyt megillető tisztelettel fogadták. A háromnegyed óráig tartó beszélgetésben kerülte ugyan a Szentatya zaklatását „kulturharczi“ konkrét kérdések fejtegetésével, hanem általánosabb beszélgetésbe bocsájtkozott és kinyilvánítá, hogy hajlandó volna Ő Szentségének az egyházi béke helyreállítását czélzó óhajait császári atyjával közölni, a ki minden kérdésben a békesség fejedelme. A trónörökösre („liberális“ lapok előadása szerint) a pápa egyénisége kellemes benyomást gyakorolt. „Finom, szeretetreméltó, szembetűnően jó lelkű és jóakaró úrnak „jellemezte“, kivel jól esik társalogni.“ Az uj esztendő is a kormánynak egy békés lépésével kezdődött. 1884 január 1.-én jelenté a „Staats-Anzeiger“, hogy a zár-törvény az ermlandi, kulmi és hildesheimi egyházmegyékre nézve hatályon kívül helyeztetett. Hasonló történt január 21.-én a münsteri egyházmegyében, melynek püspöke visszahivatott. Márczius 27.-én a kölni érsekségben rendelték el a zárlat megszüntetését, jóllehet az érsek még számkivetésben volt. (Az állambiztosi jószágigazgatás megmaradt.) A Ledochowski kardinális ellen újabban kibocsátott köröző levélben* 2) is csak az általánosan gyakorolt bírói eljárás nyert kifejezést. Ezzel szemben a kormány most ismét a fiatal klerikusoknak adandó felmentések megtagadásában mutatta ki „kulturharczi“ természetét. Csak az 1883,-i törvény következtében, melyben a segéd- lelkipásztörság felszabadult, hagyta helyben a szentszék, hogy az 1873 — 1883 felszentelt papok, a törvényes előképzésükhöz szükséges, „a múltra és ezen egy esetre szóló“ felb Hogy római útjának főczélja a pápa meglátogatása vala, azt „Wier- mann“ nyíltan bevallja. A 301. oldalon ugyanis így ír: „A trónörökösnek a pápánál teendő látogatásának eszméje a birodalmi kanczellártól eredt, a ki abban a nézetben volt, hogy az akkoron Berlin és a kúria közt folytatott tárgyalásokra az udvariasságnak ilynemű ténye nagyon előnyös leszen.“ 2) A kardinálist e közben a májusi törvények ellen elkövetett részint újabb (Rómából eredő), részint régebbi, de csak most feljelentett vétségek miatt biróilag ismételt büntetésekre Ítélték — összesen körülbelül 40,000 mk. fizetésére vagy 7 évi börtönre.
