Majunke Pál: A porosz-német kulturharcz története. 2. kötet - 61. évfolyam (Budapest, Buschmann Nyomda, 1898)
Az utolsó eredménytelen adminisztratív rendszabályok a kulturharcz erélyes keresztülvitelére
92 MUNKÁLATOK LXI. ÉVFOLYAM Hozzászámítva azt a 6 milliót, a mely az államot és a községeket terhelte, a „kulturharcz“ évenkint öszsze- sen 8.300,000 márkát nyelt el, melylyel a nemzeti vagyont károsították meg.1) ') Annak feltüntetésére, hogy milyen káros anyagi következményekkel járt a „kulturharcz“ egyes helyeken, álljon itt egy ujahb példa. Válaszszuk Münster városát. A kérdéses károk sorozatát a „Westf. Merkur“ állította össze és kommentálta, a mint alább következik : „A püspökkel együtt a püspöki hatóságok is eltűntek. A káptalan ugyan fönáll még, de több helye üresedésben s nagyprépostja, káptalani dékánja nincsen. A püspöki intézetek : papi szeminárium, theologiai konviktus (collegium Borromaeum), gyermekszeminárium (collegium Ludgerianum), bezárattak. Az akadémia egykor virágzó theologiai karának alig van néhány hallgatója ; azokat a rendeket és egyházi társulatokat, a melyek a püspöktől kapták anyaházaikat, vagy legalább lakásukat, elűzték, feloszlatták, s velők virágzó nevelőintézeteket tettek tönkre. Ennek folytán s általában a. „kulturharcz“ következtében már nem folynak Münsterbe a felfüggesztett püspöki illetékek s a beckum-ahleni zárda alapítványából járó 2400 márka, összesen 64,386 márka ; a káptalannak és a káptalani helynököknek fölfüggesztett fizetése, összesen 44,160 márka; továbbá a plébániai lelkészeknek járó állami pótlékok 7783 márka 30 fillér. A város továbbá vesztett a jezsuiták kiűzetése következtében (a kiknek Friedrichsburgban körülbelül 140 növendékből álló novicziátusuk és Schützenhausban misszióházuk volt) 94,800 márkát ; a kapuczinus-kolostor eltörlése következtében 11,000 márkát ; a ferencz- rendi kolostor eltörlése következtében 6000 márkát ; a Klarissza-zárda eltörlése folytán 7500 márkát. A Sarlós-Boldogasszonyról nevezett zárdának 70 apáczára és 80 növendékre körülbelül 75,000 márka, a Sacrè-Coeur-nek 47 testvérre és 120 növendékre 100,200 márka, a Gondviselésrőlnevezett zárdának pedig 29,432 márka évi kiadása volt. A papi szeminárium 60 növendékre körülbelül 36,000, a collegium Borromaeum 90 növendékre 54,000, a collegium Ludgerianum 8í növendékre legalább is évi 42,000 márkát fordított. Továbbá évenkint a kétszeri plébánosi konkurzusra hat napra összesen 80, a zsinati vizsgálatra egyszer négy napra 30, a lelki gyakorlatok alkalmával hat napra 120 lelkész jött a városba; ezeknek kiadásai, naponkint 12 márkát számítva egyre-egyre, 15,840 márkát tesznek ki. Ezek után tehát a város az egyenes bevételek tekintetében, már a mennyire kiszámítható, évenkint körülbelül 588,101 márkányi összegtől esik el. Bármekkora is ez az összeg, távolról sem foglalja magában az egész anyagi kárt, a melyet a „kulturharcz“ a polgárságnak okozott, illetőleg okoz még most is minden évben újra. Azok a károk, a melyek a nem egyenes bevételek elmaradásából származtak, össze nem számíthatók, de bizonyára nem csekélyebbek az előbb említett összegnél. Csak gondoljuk el azon idegenek nagy számát, a kik az egész éven át az egyházmegye főpásztorához, az általános püspöki helynök- séghez, ,a szentelésekre, a primicziákra, szerzetesi ünnepségekre, beöltözésekre, a különböző nevelőintézetekben tartott ünnepélyekre és fölvételekre a városba jöttek ; továbbá a bevásárlásokat, a melyeket itt végeztek (kivált a papszentelések és primicziák jelentettek sokat némely kereskedésben) ; gondoljuk el, hogy 84 ludgeriánista, 90 borromaeista, 60 szemináriumi növendék, s a zárdái nevelőintézetek 265 növendéke (nem tekintve azt, a mibe ellátásuk és lakásuk került, a mit föntebb összeszámítottunk), mennyi keresetet adott a város kereskedőinek és kézműveseinek ; mennyi rendelést hoztak ezek a szünidők végén a városba otthon maradt rokonaik és ismerő-
