Majunke Pál: A porosz-német kulturharcz története. 1. kötet - 60. évfolyam (Budapest, Buschmann Nyomda, 1897)
További készülődések a "kulturharczra"
48 MUNKÁLATOK LX. ÉVFOLYAM és elismerését, a melyet érzületével és buzgalmával kétségtelenül kiérdemelt. Magam ott több oly nézetet juttathattam érvényre, a melyeket kimondani egy katholikus- nak bizonyos illem-tekintetekből nem feltétlenül tanácsos; ezen értelemben ejtettem el Rüdt előtt is egy-egy czélzást, megakadályozni akarván, hogy jelenlétem azt a benyomást ne tegye, mintha Savigny a kir. kormány teljes és föltétien bizalmát nem bírná.“ A rákövetkező nap (1854 február 1.) már ismét ezeket írja Bismarck : „Karlsruheban ismételten kiemeltem annak szükségét, hogy a kormánynak, ha azt akarja, hogy tárgyalásainak Rómában eredménye legyen, mindenáron óvakodnia kell, nehogy azt a benj'omást tegye, mintha az ország belső állapotaira nézve segítségre volna szüksége. Figyelmeztettem arra, hogy a pápai udvarban talán nincsenek a felső-német tartományok ügyeinek állásáról tökéletesen tájékozva vagy legföllebb saját közegeik útján egyoldalulag s ha első sorban azon fordul meg a dolog, hogy a római kúriát meggyőzzék arról, hogy a nagyherczegi kormányt mi sem szorítja a kiegyezés keresésére, sőt inkább abban a helyzetben van, hogy várhat, mig a dolgok tovább fejlődnek, akkor ezen benyomás létrehozására az elküldendő ügyvivő egyénisége és magatartása, valamint az első közlemények alakja és tartalma döntő hatással lesznek.“ És egy ugyanaz nap írt második levélben ezt olvashatni : „Vonatkozással mai jelentésemre, még azt is van szerencsém Excellenciádnak megjegyezni, hogy a múlt hó 15.-én kelt utasításhoz képest mindent kerültem, a mi Karlsruheba utazásomat illetőleg feltűnést kelthetett volna ; főleg ez okból szabtam lehető rövidre ottani tartózkodásomat, minthogy fel kellett volna tűnnie, ha oly időben, midőn itthon sok ügy van folyamatban, hosszabb ideig vagyok távol s főleg hogy a rendes bizottsági ülések egyikét elmulasztom. Szerény nézetem szerint azonban ezen lépés tüntetésszerű hatása a badeni kormány és a részén álló közvélemény megszilárdítására csak növekednék, ha a sajtó egy-egy óva-