Majunke Pál: A porosz-német kulturharcz története. 1. kötet - 60. évfolyam (Budapest, Buschmann Nyomda, 1897)

A "kulturharcz" első megvillanása. Annak elnapolása

A „KULTURIIARCZ“ ELSŐ MEGYILLANÁSA.

ANNAK ELNAPOLÁSA.

AZ ÚJ KORSZAK A REGENSHERCZEG ALATT.

A BISMARCK-MINISZTERIUM MEGHÍVÁSA \ A KORMÁNYRA.-•$|plI4Z0n hosszú és tartalmas rendeletben, melyet a regens- herczeg a bátyjától átvett minisztérium (Manteuffel, ^aumer> Bodelschwingh, Waldersee, II. Manteuffel) elbocsátása után az új szabadelvű minisztériumhoz (Hohenzollern-Sigmaringen herczeg („kath.“), Bethmann-Holl- weg, Auerswald, Flottwell (később Schwerin gróf), Bonin, Patow, Heydt és Simons) intézett, különösen a következő helyek voltak jellemzők :

„Egyike a legnehezebb és egyúttal legkényesebb kérdéseknek, melyet szemügyre kell vennünk, az egyházi kérdés, minthogy ezen a téren az utóbbi időben sok hiba történt. Először is a két keresztény felekezet között lehető legteljesebb egyenlőség uralkodjék. Mindkét egyházban azonban a legkomolyabban azon törekvésekkel kell szembeszállni, melyek oda irányulnak, hogy a vallás politikai törekvéseknek szolgáljon köpönyegül. A protestáns egyházban, tagadhatatlan, oly orthodoxia honosodott meg, mely alapelveiben tűrhetetlen és melynek nyomán képmutatás halad. Ez az orthodoxia gátlólag lép az evangélikus unió áldásos működésének útjába s majd hogy oda nem jutottunk, hogy ennek bomlását kell látnunk.