Majunke Pál: A porosz-német kulturharcz története. 1. kötet - 60. évfolyam (Budapest, Buschmann Nyomda, 1897)
A "kulturharcz" okai
A KULTURHARCZ OKAI 21 a népek is, mint 1813-ban Napóleonnak., úgy jelenleg Rómának Igája ellen velük kezet fog.ja.nak. A viszály a vegyes házasságok felett, mint a mely támadás volt a protestánsok jogai és becsülete ellen,. Németország összes protestáns népességét a legjogosabb haraggal töltötte el Róma ellen; a középkori babona visszaállítása (a.szeplőtelen fogantatás. kihirdetése) azonban valamennyi felvilágosult katholikus szívét ellene lázitotta. Ezen körülmények között a kormányok minden művelt alattvalójuk .véleményétől látják magukat támogatva, ha a. római hierarchiával szembe akarnak szállni."“ . Látnivaló, hogy ez az ember a későbbi „észak-német“ általános minta szerint már akkor szeretett volna riadót fújni a kulturharczra. Különben a mi a kormányokat illeti, nagy buzgóságot kifejtenie nem kellett ; bensőjükben sokkal inkább voltak ezek az ő. pártján, mint talán maga is sejtette ; még a kath. egyház. iránt különben jóakarattal levő király is oly nyilatkozatokra ragadtatta magát a szeplőtelen fogantatás dogmájának kihirdetésekor, melylyel udvari hitszónokai meg lehettek elégedve.1) ' Majd a protestáns egyház jog-tudósok is úgy találták, hogy az alkotmánynak Ladenberg-féle értelmezése ellenére, az alkotmány, az állam „egyházi felségjogait“, a „jurá circa sacra“ semmi esetre sem függesztette fel. Ezen. irány képviselője különösen Warnkönig, ki „A kath. egyház államjogi állásáról a német birodalom kath. országaiban“ (Erlangen, 1855) ez. munkájában annak hibás, a porosz alkotmány eltörülte rendszernek egész irodalmi apparátusát összeállította és védelmezte.2) A törvénykezésben a főtörvényszék azt az alapelvet állította fel, hogy előbb az egyház önállóságával ellen- *) *) Wagen er, Die Politik Friedrich Wilhelms IV. Berlin, 1882 53. s ,köv. 1. £) V. Ö. Wessen :b erg, Die Eintracht zwischen Kirche und Staat-, herausgegeben von Beck, Aarau, 1869.
