Majunke Pál: A porosz-német kulturharcz története. 1. kötet - 60. évfolyam (Budapest, Buschmann Nyomda, 1897)
Az első törvényhozási intézkedések
398 MUNKÁLATOK LX. ÉVFOLYAM „Először az állam-alap pénzeiből alapítottak újságot, azután magán vállalkozóknak adták át olyan feltétellel, hogy a kormány politikáját kövessék s hogy a nekik adandó utasítások szerint viselkedjenek. Másodszor „állami pénzeken“ már fennálló ellenzéki lapokat vásároltak össze, hanem magán személyek neveire és nagyon különböző financziális feltételek mellett megbízható kezekbe adták által azon meghagyással, hogy minden tartózkodás nélkül a kormány szolgálatára álljanak. Harmadszor egyes lapokat azon feltétel alatt, hogy a kormány szándékához alkalmazkodnak, állami szubvenczióban részesítenek, még pedig vagy födözik a hiányokat, vagy rendszeresen hozzájárulnak az előállítási költségekhez, vagy pedig alkalmilag fizetnek beálló szükség esetén. Negyedszer — természetesen ugyanazon feltétel alatt — kész- pénzbeli támogatást nyernek a lapok még más alakban, pl. az áljai, hogy érettük leteszik az óvadékot, vagy az által, hogy állami költségen tekintélyes számú példányt rendelnek meg, vagy pedig más módon. Ötödször egyenest zsoldot fizetnek a főszerkesztőknek, néha — ha nem is mindig — a laptulajdonos tudta nélkül. Hatodszor még egészen más utak és módok állanak a kormány rendelkezésére s ezeket is igénybe veszi, hogy a makacs szerkesztőségeket megszelídítse.“ Minthogy a meglévő katholikus lapokat pénzzel meg nem vásárolhatták, tudomásunk szerint csak Miarkának, ki számos gyermek atyja volt, tettek ily ajánlatot felső-sziléziai lengyel „Katolic“-ja érdekében (természetesen hiába); — minthogy a Giubibei-féle levelezőknek a katholikus sajtóban nem volt maradásuk, azért — mint fentebb leírtuk — kormány- párti szerkesztőkkel tettek kísérletet, kiket azonban csakhamar eredeti foglalkozásuknak adtak vissza. Mily romlást idézett elő a sajtóban az alapításokkal való szédelgés is s hogy jött ez a kulturharcznak épen kapóra, azt a következő fejezetben fogjuk kifejteni. A „kulturharez11 oka az alapítási szédelgésnek és oka a mezőgazdaság, kereskedelem s ipar hanyatlásának. Az 1866.-Í háború előtt Bismarck kénytelen volt a magasabb pénzügyi körökkel érintkezésbe lépni. A háborúhoz mindenek előtt pénz szükséges és azért pénzszűk kormány
