Majunke Pál: A porosz-német kulturharcz története. 1. kötet - 60. évfolyam (Budapest, Buschmann Nyomda, 1897)
Az első törvényhozási intézkedések
AZ ELSŐ TÖRVÉNYHOZÁSI INTÉZKEDÉSEK 389 feloszlatom a gyűlést!“, szólt a törvény őre s nem használt semmi felebbezés szigorú parancsa ellen. Trierben egyszer (1874-ben) azt mondta egy szónok : „Az a kultusz, melyet liberálisaink Bismarck herczeggel űznek, tiszta bálványimádás. Bismarck halandó ember, mint mi mindnyájan, hirtelen megbetegszik és betegágyán ép úgy fekszik, mint a gyámoltalan koldus!“ — „E fajta beszédeket itt nem lehet tartani“, szólt közbe az ellenőrző hivatalnok, „feloszlatom a gyűlést“, s mindenkit, a ki csak szót is mer emelni tilalma ellen, börtönnel fenyegetett. Derülten s a szónoknak dörgő éljenzése között hömpölygőit ki a teremből az ezreket számláló hallgatóság. Csakhamar szabadelvű lapok is gúnyolódtak azzal, hogy Németországban Bismarckot még a halandók közé sem szabad számítani. A mint a fentebbi táblázat mutatja, sokszor második, sőt harmadik helyiséget is tartottak készletben s jelentettek be hivatalosan azért, hogy az első vagy második gyűlés föl- oszlatása után újólagos összejövetelt rendezhessenek, — de ezt néha lehetetlen volt megtenni. A katholikus sajtó föllendülése. Annak egyidejű üldöztetése az állam^ügyészek részéről Titkos rendőri szerkesztők, katholikus lapoknak repül" levelezői, különösen a „reptilienfonds“. A nép között folyton tovább terjedő mozgalommal együtt járt a katholikus sajtónak föllendülése. A „kulturharcz“ előtt Poroszországban csak 4 vagy 5 katholikus lap volt, melyek állandóan előfizető-hiányban szenvedtek s látszólag közel állottak a bukáshoz. A „kulturharcz“ egy csapással megváltoztatta ezt a helyzetet. Az 1873. év végén csaknem 120, naponként megjelenő új katholikus lapot lehetett Poroszországban számlálni, eltekintve a kisebb hetilapok nagy számától. Régibb közlönyök, mint a „Niederrheinische Volkszeitung“ Crefeld- ben, az „Echo der Gegenwart“ Aachenben és a „West-
