Majunke Pál: A porosz-német kulturharcz története. 1. kötet - 60. évfolyam (Budapest, Buschmann Nyomda, 1897)

Az első törvényhozási intézkedések

AZ ELSŐ TÖRVÉNYHOZÁSI INTÉZKEDÉSEK

387

; ságok fognak alakulni, melyek à kivánt utasításokat és útmutatásokat megadni mindig készek lesznek.

Berlin, 1873 jun. 24.

A birodalmi gyűlés centrumpártja :

Aretin, Ballestrem Ferencz gr., Bissingen Kajetán gr., Mallinckrodt, Mayér dr. (Donauwörth), Reichensperger P., Savigny, Windthorst dr.“

Nem annyira ezek a választási fölhivások, mint inkább az egyháznak fenyegetett, illetve megsértett jogi állapota vonta maga után, hogy úgy a képviselőháznak, mint a birodalmi gyűlésnek centrumpártja az új választásokon jelentékenyen megerősödött. A képviselőházban (a november 4.-i választási küzdelemben) 52-ről 90-re szökött a tagok száma.

De kiváltképen az általános és egyenes szavazási jogon nyugvó birodalmi gyűlési választások lefolyásából lehetett a nép hangulatára következtetést vonni.

A katholikus nép (1874 január 10.-én) kizárta képviselői sorából mindazon katholikusokat, kik, mint Frankenberg gróf, Ratibor herczeg stb., nem sorakoztak a centrumpárt mellé. A két említett úr kénytelen volt túlnyomólag protestáns kerületekben fellépni; Frankenberg helyett a grottkrau-franken- bergi kerület Praschma grófot, Ratibor herczeg helyére (ki már 1871-ben megbukott) Müller egyházi tanácsost (kinek megválasztását hiába semmisítette meg a birodalmi gyűlés, mivel Müllert újra, sokkal nagyobb többséggel választották meg) küldötte be. Magában Bajorországban a centrum 12 kerületet hódított el, melyeket eddig „kulturharczosok“ tartottak kezükben.

így a centrumpárt száma 63-ról 91-re emelkedett.

Hivatalos jelentések szerint az első választásokhoz képest a centrumpártra beadott szavazatok száma jóval megkétszereződött. Az 1871. évben a centrum 696,586 szavazatot nyert, most azok száma már 1.443,170-re emelkedett. A megfelelő veszteséget többnyire a konzervatív és szabad-konzer- vativ párt érezte.1)

Az eredmény annál nagyobb jelentőségű, mivel a ka') Phillips, Hist.-Pol. Jahrbuch, I. évfolyam, I. fele 156. 1. Berlin, 1880. Ugyanattól Die Reichstagswahlen von 1867 bis 1883, 264. 1.

25*