Majunke Pál: A porosz-német kulturharcz története. 1. kötet - 60. évfolyam (Budapest, Buschmann Nyomda, 1897)
Az első törvényhozási intézkedések
380 MUNKÁLATOK LX. ÉVFOLYAM ezen vagy más állami törvényszék elé állítanának, reméljük, hogy Isten kegyelméből lesz annyi erőnk, hogy oly állhatatosan tegyünk tanúságot hitünkről és még a legsúlyosabb csapást is oly örömmel eltűrjük az egyház szabadságáért, mint a mily örömmel ezt számtalan elődünk s püspöki testvérünk tette. Végül a legkomolyabban kell ünnepélyes óvást emelnünk a törvényjavaslatnak azon határozata ellen, hogy csak honi lelkészi hatóság gyakorolhassa a fegyelmi hatalmat, mivel ez által az egyház fej ének legfőbb joghatósága rövidséget szenved. Az állam és egyház között létező békén alapszik mindkettőnek s az egész társadalomnak üdve. Sem a püspökök, sem a papság, sem a kath. nép nem ellensége az államnak vagy birodalomnak, ők nem türelmetlenek, nem igazságtalanok más vallások iránt és nem gyűlölik azokat. Semmi után sem vágyódnak inkább, mint hogy a többiekkel békében éljenek. Csak egyet követelnek, hogy őket vallásuk szerint, melynek igazságától és fönségétől át vannak hatva, bizton s nyugodtan élni en gedjék ; hogy vallásuk és egyházuk épségét s lelkiismeretük szabad ságát ne sértsék és ők szilárdan el vannak határozva hogy ezen jogos szabadságukat s egyházi jogaik, legkisebbik ét is rendületlenül és állhatatosan minden igazságos módon védelmezni fogják. Keblünk legmélyéből az állam és egyház érdekében kérve kérjük az állam kormányzóit s mindazokat, kik befolyásolják az állami ügyeket, hogy lépjenek vissza arról a szerencsétlen útról, melyre tértek ; hogy adják vissza a porosz királyságban s a német birodalomban a kath. egyháznak és sok milliót kitevő híveinek a jogbiztonság és az általános szabadság békéjét s hogy ne kényszerítsenek reánk oly törvényeket, melyeknek megtartása bármely püspökre nézve össze nem egyeztethető esküvel fogadott hivatalos kötelmeivel és úgy a püspökökre, valamint bármely lelkészre és minden katholikusra nézve, ellenkezvén a lelkiismerettel, erkölcsileg lehetetlen, de a melyeknek erőszakos keresztülvitele ki nem számítható bajokat hozna hű kath. népünkre és szeretett hazánkra.“ A püspökök az országgyűlésnek mindkét házához azonos tartalmú kérelmet intéztek, melyben annak bizonyításával, hogy egy keresztény katholikus sem vetheti alá magát azoknak „hitének súlyos megsértése nélkül“, azt kérik, „hogy a szóban forgó törvényjavaslatokat ne fogadják el és ezzel tartsák távol a porosz államtól azon siralmas következményeket, melyek milliónyi katholikus polgár lelkiismeretén erőszakot követnek el.“
