Majunke Pál: A porosz-német kulturharcz története. 1. kötet - 60. évfolyam (Budapest, Buschmann Nyomda, 1897)
Az első törvényhozási intézkedések
AZ ELSŐ TÖRVÉNYHOZÁSI INTÉZKEDÉSEK 373 H ü b 1 e r dr. kormánybiztos : Az állam-kormányzatnak nem az a czélja, hogy a pápát megfoszsza a német egyház fölötti fegyelemhatalmától, mert a javaslat nem így szól : a fegyelmi hatalom csak a német egyházi hatóságokat „illeti“, hanem : „csupán német egyházi hatóságok gyakorolhatják, és ha a kormány ezt követeli, akkor csakis egy régi, hosszabb ideig tartott állapothoz tér vissza. Krassovv gróf módosítása épen nem világos s nem is enyhít a törvényen, mivel abban az apostoli helynökre ruházza a fegyelmi hatalom tényleges gyakorlását, míg a kormány a személy kijelölését az egyház tetszésére bízza. De szükségszerű kérdés újra az, hogy a fegyelmi hatalmat német területre szorítsák, nehogy annak gyakorlása miatt mindig Rómába menni kénytelenek legyenek. Offenberg (münsteri főpolgármester) hangsúlyozta, hogy ka- tholikus ember, ha katholikus akar maradni, a törvényekre nem szavazhat. O mind a négy napirenden lévő törvényben az egyház legszentebb elidegeníthetetlen ügyeibe való beleavatkozást lát és ha ő szavazatával ellene van, úgy nemcsak a saját, hanem a münsteri lakosság túlnagy részének szándékát jelenti ki. Lippe gróf oda magyarázta a §-t, hogy abban az egyházi hatóság gyakorlási illetékessége van kimondva, de hát mely utolsó fórumhoz tartozik maga a fegyelem ? A fegyelmi hatalmat a porosz kormány -— úgy látszik — magának akarja tulajdonítani ! Mindennek úgy kell maradnia, mint azelőtt volt, mert különben megbontják az egész egyházi szervezetet. Erre az első §-t Krassow gróf módosításának elvetése mellett elfogadták. A hátralevő paragraphusok tárgyalásánál Kleist-Retzow azt követelte, hogy a törvényekben határozzák meg, hogy az egyházi törvényszék dogmatikai s vallási kérdésekkel nem foglalkozhatik. Fáik dr. erre így válaszolt : Csak arról van szó, hogy a fegyelmi hatalom túlkapásait lehetetlenné tegyék s így az állam csak negatív jogot fog nyerni. Bizonyára olyat nem határozhat meg a törvényszék : ez hitczikkely, ez vallási gyakorlat — de nincs is ilyesmi a javaslatban, ellenkezőleg ő azoknak határozataiban valóságos ótalmat lát a törvényszék túlkapásaival szemben. Azonfelül maga a törvényszék, mivel bírókból áll, nem Ítél alanyi felfogás szerint, hanem mint minden porosz törvényszék, egész tárgyilagosan fog majd viselkedni. De mivel pl. a püspökök levelei esetleg oly pontokat tartalmazhatnak, melyeket a lelkésznek szószéken felolvasnia nem szabad és valamelyik lelkész esetleg vonakodik a 130.a § ellen cselekedni és e miatt fellebbvalójától esetleg felfüggesztetik vagy fegyelmi büntetéssel sujtatik, ily esetben okvetlenül szükséges, hogy a
