Majunke Pál: A porosz-német kulturharcz története. 1. kötet - 60. évfolyam (Budapest, Buschmann Nyomda, 1897)
A "kulturharcz" okai
6 MUNKÁLATOK LX. ÉVFOLYAM Az alkotmány. Hogy ily, minden tekintetben igazságos és népszerű király alatt a forradalom mégis kitörhetett, annak oka főképen őseinek vétkében rejlett, a kiktől a királynak oly bürokratiát kellett átvennie, melyet mindjárt megsemmisíteni képes nem volt. A szomszéd államok példája csak közelebbi alkalmat szolgáltatott a forradalomra. Ebből a mozgalomból származott csak aztán a porosz kath. egyházra nézve igazi boldogulás (salus ex inimicis), mert a forradalom hozta létre az alkotmányt és ép ez tette az egyházat teljesen szabaddá. Minthogy az akkori idők liberalismusa főleg a bürokratia ellen szállott síkra, — fejedelmi absolutismus- és despotismus- ról IV. Frigyes Vilmos alatt már szó sem volt — s minthogy a bürokratia nemcsak a politikai, hanem az egyházi szabadságot is lenyűgözte, azért az elnyomott katholikusok a szabadelvűek természetes szövetségeseivé lettek épen úgy, mint 1830-ban Belgiumban. A politikai alapjogokkal egyúttal az egyházéit is elismerték. így jött létre — Ladenberg vallásügyi minisztersége és Aulicke igazgatósága alatt a kath. ügyosztályban — az állam új alaptörvénye, az 1850. jan. 31.-1 alkotmánylevél, a melynek kibocsátását már III. Frigyes Vilmos 1815-ben a bécsi kongresszuson megígérte s a mely egyházjogi szabványaiban csak azon ígéreteknek volt alkotmányos tör vénybeiktatása, a melyeket a brandenburgi porosz uralkodók a katholikus területek birtokba vétele alkalmával ismételten s a legünnepélyesebbé n tettek. A leglényegesebb változtatások, melyeket az alkotmány levél egyházpolitikai tekintetben előidézett, következők voltak : 1. Az állam jóváhagyása a pápai vagy püspöki rendeletek kihirdetésére, a tartomány-tanácsok jóváhagyása a vasárnapi szószéki kihirdetésekre stb. (a „placetum“) elesett. (Ezt, mint említettük, már IV. Frigyes Vilmos mindjárt trónra- lépte után önként eltörülte.) (Az alkotm. 16. czikk.)
