Majunke Pál: A porosz-német kulturharcz története. 1. kötet - 60. évfolyam (Budapest, Buschmann Nyomda, 1897)

Az első törvényhozási intézkedések

308 MUNKÁLATOK LX. ÉVFOLYAM vitát végre Fáiktól átvette és saját ügyosztályába tette át ; Mühler helyett a zsinat-politikát is ő vezette. A pápa-válasz­tási körlevél tisztára a saját műve volt s az egész „kultur- harczra“ a „Kreuzztg.“-ban ő harangoztatott. Azonban ez újabb hivatalos rendszer, hogy a kanczellár- ról elhárítsák a felelősséget a jezsuita-törvény meg­hozását illetőleg. Az utóbb említett munka 63. lapján ez áll : „1872 május 18.-án Bismarck herczeg hosszabb időre Varzinba utazott, honnan csak deczemberben tért vissza. A harcz, melyet Német­ország és Róma a jezsuita-rend miatt a birodalmi gyűlésen egymással küzdöttek, a herczeget nem találta a küzdők sorában. Fáik is, mint porosz miniszter, tartózkodott a birodalmi ügytől. A jezsuita­törvény kiválóan W a g e n e r titkos tanácsos műve volt. “ (L. az idézet folytatását fent a 282. 1.) A valószínűleg ugyanazon szerzőtől származó, hivatalos „W i e r m a n n“-féle *) „kulturharcz“-történet 59. lapján ez olvasható : „Bismarck herczeg a birodalmi gyűlés tárgyalásaiban (a jezsuita­törvényről) nem vett részt. Sőt az egész idő alatt távol volt Berlintől.“ És Hahn „Kulturkampfs-Geschichte“ czímű művében (76. és 77. 1.) megjegyzi, hogy a birodalmi kanczellár 1872 „májusában“ szabadságot kapott s Wagener képviselő „a birodalmi kanczellár távollétében bizonyos értelemben kormánybiztosnak tekintetett.“ E három idézetben három történeti hazugsággal van dolgunk, vagy inkább egy hazugsággal három alakban, melyet azért találtak ki, hogy a történelem előtt útján fog az elintézést nyerni. Ez utóbbinak elérésére a királyi állam­kormánynak mindenek előtt arra van szüksége, hogy a német nyelv meg­tanulását a lengyel országrészekben szélesebb és biztosabb alapokra fek­tesse, nem csupán Posenben, hanem Felső-Sziléziában s Nyugat-Porosz- országban is.“ Itt ugyan a „felvilágosodást“ egyelőre a lengyel elem megszorítására magyarázzák ; de mivel egyúttal a p a p i elem eltávolításáról is van szó, Bismarck herczeg a „felvilágosodás“ frázisával a tudákos szabadelvűség nyirkos talajára lépett. ') A kulturharcz története, eredete, lefolyása és mai állása. Wiermann H. dr.-tól. Lipcse, Renger 1885.

Next

/
Oldalképek
Tartalom