Majunke Pál: A porosz-német kulturharcz története. 1. kötet - 60. évfolyam (Budapest, Buschmann Nyomda, 1897)
Az első törvényhozási intézkedések
302 MUNKÁLATOK LX. ÉVFOLYAM Iskola-tanácskozás a vallásügyi miniszternél. 1872 junius 11.-én a vallásügyi minisztériumba Fáik dr. többeket tanácskozásra hitt össze, hogy a porosz elemi iskolák számára új szabályzatot állapítsanak meg. Minthogy az utolsó évtizedekben az alkotmánynak a népiskola-ügyre vonatkozó határozatait megvalósították s a katho- likus népiskolák vezetését a katholikus egyházi hatóságoknak engedték át, csak a protestáns elemi iskolákra állott az állami szabályzat, melyet Stiehl titkos fő-kormánytanácsos „Regulative“ név alatt (1854 október 1., 2. és 3.) dolgozott ki. Ezen szabályzat orthodox-egyházi irányzata miatt a „szabadelvű“ protestáns táborban már korán talált ellenkezésre s mivel Fáik alatt a katholikus iskolákat is teljesen államosították, az új miniszter előtt az elemi iskola-ügy általános újból való szabályozásának szüksége forgott fenn, annál is inkább, mivel terjedelmes oktatási törvényt nem szándékoztak egyhamar előterjeszteni. Az ezen szabályzatot kidolgozó tanácskozásra — honoris causa — néhány katholikust is meghívtak. A tanácskozás tagjai voltak : Fáik dr. közoktatásügyi miniszter, evang., és Achenbach dr. másod-államtitkár evang. Öt miniszteri tanácsos : nevezetesen két titkos fő-kormánytanácsos : Stiehl F. evang. ; Stieve dr. kath. ; három titkos kormánytanácsos : Linhoff, kath. ; Watzoldt, evang. és Cranach, evang. Egy törvényszéki ülnök : Wolf, evang. Hat kormány- és oktatásügyi tanácsos : Arnold, liegnitzi lelkész, kath. (meghalt 1877.); Bayer Wiesbadenből, evang.; Bock Königsbergből, evang. (1876 óta Liegnitzben) ; Kellner dr. Trierből, kath.; Spiecker Hannoverből, evang. (1874 óta tartományi oktatásügyi tanácsos ugyanott) ; Wetzel Stettinből evang. (1872 ősze óta tartományi oktatásügyi tanácsos Berlinben). Öt papneveldéi igazgató : Fix, Soestből ; Giebe, Brom- bergből, evang. (1874 óta tartományi oktatásügyi tanácsos Düsseldorfban s 1880 húsvétja óta Liegnietzben) ; Langer
