Majunke Pál: A porosz-német kulturharcz története. 1. kötet - 60. évfolyam (Budapest, Buschmann Nyomda, 1897)
Az első törvényhozási intézkedések
AZ ELSŐ TÖRVÉNYHOZÁSI INTÉZKEDÉSEK 255 nagyszámú kérvények által a lakosság közt támogatják ; a mi oly kísérlet, a mely továbbfejlődés után s gyanakvóbb és port hajhászóbb kormány mellett, minő a mienk, könnyen a bíróságnak adna dolgot, ha az tovább találna fejlődni.“ Az alsóházban a centrum (márczius 23.-án) külön in- terpellácziót intézett a kormányhoz azon visszaélés miatt, a melyet ez esetben egy magánlevéllel a sajtóban és a parlamentben elkövettek. A belügyminiszter azt mondotta, hogy nincs tudomása, miként került a levél a „Köln. Ztg.“-ba s nem is áll érdekében azt felkutatni, hanem az azoknak a dolga, a kiknek érdekében állott, hogy a levél nyilvánosságra ne kerüljön. Windthorst leveléből mindenki láthatja, hogy írójának nem kellett magát miatta szégyenlenie ; csak az általános jogbiztonság érdekében kellett annak felhasználása miatt tiltakozni ; hiszen még az orosz kormánynyal is közöltek másolatokat azon papírokról, a melyeket Kozmiántól lefoglaltak. S az alsóháznak egy tagja sem merte a miniszter theo- riáját védelmezni. S mindezt Westerwelle Emil úr okozta rozsdás pisztolyával ! A mainzi püspök leteszi birodalmi gyűlési mandátumát. Az a körülmény, hogy a mainzi püspök, Ketteler báró, a birodalmi gyűlésen mandátumot vállalt, újból bebizonyította, hogy a mérvadó egyházi körök az új birodalmat és intézményeit illetőleg semmiféle ellenségeskedésre sem gondoltak. Németország püspökei között politikai nagyságával leginkább Ketteler báró lépett előtérbe ; különösen súlyt kellett tehát arra fektetni, hogy ő legőszintébb módon akart abban közreműködni, hogy az új államépület kívül és belül meg- szilárdíttassék. S ezen készsége is megmutatta, hogy katholikus részről mily keveset tudtak a megindítandó egyház-ellenes hadjáratról. Ketteler báró ezalatt meggyőződött arról, hogy optimista. Csalódva tette le birodalmi gyűlési mandátumát, melyet egy esztendeig sem viselt.