Majunke Pál: A porosz-német kulturharcz története. 1. kötet - 60. évfolyam (Budapest, Buschmann Nyomda, 1897)

Az első törvényhozási intézkedések

252 MUNKÁLATOK LX. ÉVFOLYAM hónapokban tartózkodása egy újabban sokat emlegetett poseni kanonok­nál. Tulajdonképeni gyógyszerészi hivatását már évek óta elhanyagolta. Szombaton érkezett ide, miután Posenben az alig félreérthető fenyege­tést tette, hogy Berlinben egészen .más világ lesz és hogy sok minden meg fog változni. Szerencsére nyilatkozata nem maradt figyelmen kívül s ennek következtében sikerült a fiatal embert saját lakásán, a szt. Hedvig-templom szolgájánál, az ő nevelőatyjánál elfogni, a hol tőle egy pisztolyt is elvettek. Ezen legújabb politikai merénylet jel­lege felett a jelen pillanatban mellőzünk minden megjegyzést, de még vissza fogunk reá térni.“ Berlinből még a távírót is mozgásba hozták a szél­rózsa minden irányában ; minden nagyobb kül- és belföldi lap sürgönyt kapott, hogy „egy fanatikus katholikus“ — a berlini királyi rendőr-főnökség kifejezése — Bismarck herczeg életét fenyegette. S vájjon rósz néven vehetjük-e a bécsi „N. Fr. Pr.“-től, ha ennek következtében egy három hasábos jeremiádot hozott? Ez a szomorúság azonban derültségbe csap át, ha az ember egy sziléziai szabadelvű újság berlini tudósításából a következő helyet olvassa : „Az államkanczellár ellen intézett merénylet szolgáltatta ma a sót az ételhez, azaz derültséget öntött a társalgásba. Kiderült ugyanis, hogy a merényletet az iskola-felügyeleti törvénynek a felső házban történendő megszava­zása előtt kívánták és rendelték meg, azonban a hi­vatalos lapok ügyetlensége folytán már most került színre. A bírói tárgyalás — ha erre kerül a dolog, a mit azonban mi szerényen kétségbe vonunk— a mi nyilatkozatunkat meg fogja erősíteni.“ Bírói tárgyalásra azonban nem került a sor. Westerwelle Emilt három heti vizsgálati fogság után szabad lábra helyez­ték. Hogy a merényletnek híresztelése valóban arra szolgált volna-e, hogy az iskola-felügyeleti törvény a felsőházban annál könnyebben keresztülmenjen, azt most nem kutatjuk, de hihetőnek tűnik föl, hogy az affaire-t azért fújták fel oly nagyon, hogy Kozmián kanonoknál, a kire, mint számos lengyel nemes gyermek nevelőjére, már régóta vigyáz­tak, házkutatást tarthassanak.1) *) *) Kevéssel előbb a „Nordd. Allgem. Ztg“ azt állította, hogy Kozmián a homburgi fürdőben (az akkor még fennálló játékbarlangban), római útja alatt Péterfilléreket játszott el. Ledochowski érsek hivatalosan kijelentette, hogy Kozmiánra semmiféle Péterfillérek nem voltak bízva. A „Nordd. Allgem. Ztg“ hazugságát még most sem vonta vissza.

Next

/
Oldalképek
Tartalom