Majunke Pál: A porosz-német kulturharcz története. 1. kötet - 60. évfolyam (Budapest, Buschmann Nyomda, 1897)

Az első harczi intézkedések

AZ ELSŐ HARCZIINTÉZKEDÉSEK 163 újítsuk s átvegyük a 60 év óta szünetelő császári méltóságot s miután a német szövetség alkotmányában a megfelelő határozatokról gondos­kodva van, ezennel tudatjuk, hogy Mi a közös haza iránt tartozó köte­lességünknek tartjuk a német szövetséges fejedelmek és városok ezen felhívásának megvalósítását s a császári méltóság elfogadását. Ennél­fogva Mi és Utódaink Poroszország trónján ezentúl minden intézkedé­sünkben és a német birodalom minden ügyében a császári czímet hasz­náljuk és reméljük, megengedi Isten a német nemzetnek, hogy ezt régi dicsőségének jelei között a haza javára tegyük. A kötelesség tudatával, német hűséggel fogadjuk el a császári méltóságot, hogy a birodalomnak s tagjainak jogait megvédjük, a békét biztosítsuk s népének egyesült erejétől támogatva függetlenségét megvédelmezzük. Elvállaljuk azon reményben, hogy a német nép áldozatteljes küzdelmének jutalmául állandó békét fog élvezni azon határok között, melyeket a hazának a századok óta nélkülözött biztonság Francziaország támadásai ellen nyújt. Nekünk pedig és Utódainknak a császári trónon engedje meg az Isten, hogy szüntelen gyarapítsuk a német birodalmat, nem fegyverhar- czokkal hódítva, hanem a béke javaival és adományaival a nemzeti jó­lét, szabadság és erkölcs terén. A versailles-i fő hadiszálláson, 1871 január 17.-én. Vilmos. Mint látjuk, a császár (a kanczellárral egyetértve) azt hangsúlyozta, hogy a császári koronát nem a parlamentek, hanem a német fejedelmek és szabad városok ajánlották föl. A küldöttség is, mely az észak-német birodalmi gyűlésből érkezett Versailles-ba, csak üdvözletét és hozzájárulást nyújt­hatott át. E küldöttségről Rüstow katona-író ezt mondja (Der Krieg um die Rheingrenze, II. k. 101 1.) : „A küldöttséget Simson elnök vezette, ki 1849-ben Frigyes Vilmos­nak ajánlotta föl a német császári koronát a frankfurti parlament nevé­ben. Akkor elutasító választ kapott. IV. Frigyes Vilmos kijelentette, hogy a német császári korona csak a német fejedelmek beleegyezésé­vel vagy a harczmezőn vívható ki. Most hát Simsonnak nem volt mit fölajánlania. A német fejedelmek és polgármesterek ajánlata és a csatamező Vilmos előtt feküdt. A birodalmi gyűlés hozzá­járulását barátságosan fogadta ; de megérthette a birodalmi gyűlés, hogy az ő köteles hozzájárulása nélkül is segítet­tek volna magukon!“ Az ünnepélyes kikiáltás alkalmával az udvari és tábori hitszónok Rogge beszédet tartott, melyben a t. k. a később il

Next

/
Oldalképek
Tartalom