Majunke Pál: A porosz-német kulturharcz története. 1. kötet - 60. évfolyam (Budapest, Buschmann Nyomda, 1897)

A "kulturharcz" okainak rövid összefoglalása

A „KULTURHARCZ“ OKAINAK RÖVID ÖSSZE­FOGLALÁSA. fent írottakban egyenkint tárgyaltuk az okokat, melyek ^ a „kulturharczot“ előidézték; s így gyakran az egyik fejezetről a másikra kellett utalnunk az összefüggés megérthetése végett. A tényezők, melyek az egyházpolitikai cselszövés játé­kában közreműködtek, annyira különbözők, sőt ellentétesek egymással, hogy szükséges volt azokat egyenkint megfigyel­nünk ; másrészt közös végczéljukban annyira egymásba nyúlnak, hogy egész szereplésökben jól áttekinthető egységes egészet alkotnak. A kulturharcz legkezdetlegesebb oka a porosz-német államrend természetében, annak keletkezésében és fejlődésében rejlik. A porosz állam a Rómával való ellentét útján kelet­kezett ; ezen ellentét révén akart belenőni Németországba any- nyira, hogy végre Németországgal teljesen egygyé legyen. E porosz hagyományok félbeszakadtak a boldog emlékű IV. Frigyes Vilmos alatt, kinek uralkodása alatt az összes belső viszonyok kedvezése s a minisztériumi katholikus osz­tály igazgatójának befolyása által azonfölül sikerült az új állami alaptörvénybe oly határozatokat felvenni, melyek az egyházat az ellenséges bureaukratia karjaiból kiszabadították s a melyek megszerezték neki a szabadságot s azt ismét visszaadták önmagának.

Next

/
Oldalképek
Tartalom