Cathrein Viktor: A szocziálizmus. Alapjainak és keresztülvihetőségének vizsgálata - 58. évfolyam (Budapest, Buschmann F., 1895)
Második fejezet. A szoczializmus tarthatatlan alapjai
66 MUNKÁLATOK LVIII. ÉVFOLYAM tében társadalmi rendek fejlődnek ki. Csak nagy munkafelosztás útján képesek az emberek szükségleteiket kielégíteni és magasabb műveltségre szert tenni. Viszont a munkafelosztással szükségképen vele jár a társadalomnak külömböző életpályákra való szakadása, a melyek külömböző hajlamokat és képességeket tételeznek fel s mindenkinek alkalmat nyújtanak arra, hogy a neki megfelelő pályát válassza. Tessék bármily előrehaladott társadalomra gondolni, mindig lesznek tudatlanok s ennek következtében tanítók is ; vájjon a tanulóknak ugyanazon jogaik legyenek, mint a tanítóknak ? Mindig lesznek tanonczok, tehát mesterek is ; vájjon köztük is járja a jogok és kötelességek egyenlősége? Betegek és öregek, tehát orvosok, sebészek és betegápolók is lesznek mindig, vájjon egyenlő jogot és kötelességeket tulajdoninak mindegyiknek ? Földmívelés, kereskedelem, ipar, tudomány és művészetek mindig lesznek ; vájjon hát mindazok, a kik magokat e pályákra szentelik, teljesen egyenlő létfeltételekkel bírjanak ? Vájjon e külömböző pályák munkásságának vezetésére és gyakorlatára kiki egyenlő módon neveltessék és jutalmaztassák ? Mérsékeltebb szoczialisták meg akarják ugyan a jövő államában is hagyni a külömböző életpályákat külömböző díjazással.*) Ellenben a szélső szoczialisták — Bebel is hoz- zájok tartozik — a hivatásokban minden egyenlőséget teljesen meg akarnak szüntetni. Bebel szerint kivétel nélkül mindenkit mindenre képesnek lehet tenni nevelés és képzés által, úgy hogy mindenki sorban „egymásután“ minden társadalmi ténykedést elvállalhat. Marx is azt hangoztatja, hogy a fejlődés magasabb fokán a munkás mindenre „képesíthető“. Ez a föltevés észellenes ; az emberi munkaképesség hihetetlen túlbecsülésén alapszik, amint később kimutatjuk ; de következetes, mert szükségképen folyik a szoczialista alapelvekből. Ha már egyszer valaki a mai társadalmi rendet az egyenlőség révén meg akarja dönteni, vagyis mindenki számára egyenlő létfeltételeket akar teremteni, az többé nem engedheti meg, hogy a tár') Schaffte: Quintessenz, 5. old.
