Cathrein Viktor: A szocziálizmus. Alapjainak és keresztülvihetőségének vizsgálata - 58. évfolyam (Budapest, Buschmann F., 1895)
Második fejezet. A szoczializmus tarthatatlan alapjai
UH 64 MUNKÁLATOK LVIII. ÉVFOLYAM Feleljen meg Bebel ezen kérdésre: A férfiak a nőkkel felváltva ringassák a gyerekeket, felváltva főzzenek, foltozzanak harisnyát és egyéb házias munkákat végezzenek; vagy viszont a nők férjeikkel együtt szálljanak alá az aknákba, velők együtt teljesítsenek fuvaros és tengerészi szolgálatokat s velők együtt vonuljanak a háborúba tarisznyával a hátukon ? Ha az ilyen egyenlőséget valamiképen megvalósítani akarnók, úgy vissza kellene térnünk a legdurvább barbár korszakba ; de még akkor is hajótörést szenvedne ez az egyenlőség a természetek külömbözőségén. Vájjon a természet ok nélkül adott az asszonynak más szervezetet s ezzel összefüggésben más képességeket, más hajlamokat és jellemvonásokat, mint a férfinak? Nem világos jele-e ezen testi és szellemi külöm- bözőség annak, hogy a természet Alkotója mindkettőjöknek egymástól eltérő feladatot jelölt ki a társadalomban? Bebel ugyan azt véli, hogy a képességeknek és hajlamoknak külömbözősége a nemek közt csupán a nevelésnek vagy jobban mondva a „rabszolgaságnak“, a melyben az asszony régtől fogva sínylődött, következménye, és hogy a nevelés meg a társadalmi állapot változtával ezen eltérés eltűnik. Ez az állítás helytelen. Megczáfolja már maga az a tény, hogy minden népnél mindenkor és mindenütt reáakadunk e külömbségre, ami szükségképen következik az anyának testi szervezetéből s a vele elválhatlan kapcsolatban lévő kötelességekből és gondokból. Egyébiránt ha nem is tekintjük az életkor és a nemek külömbségét, és a férfit meg az asszonyt egyenlő körülmények között képzeljük, még akkor is természetellenes reájok nézve a létfeltétélek egyenlősége. Tekintsük csak, mily kü- lömbözők az emberek hajlamaikat, képességüket, jellemüket, egészségüket, életerejüket, szükségleteiket illetőleg, hogy ne is említsük az erkölcsi eltéréseket, tekintve az okosságot, mérsékletet, munkásságot, takarékosságot és más efféléket. Ezen eltérésekből oly természetesen folynak a becsületet, tekintélyt, birtokot és a társadalmi állást illető külömbségek, hogy csak folytonos erőszak által volnának megakadályozhatok. Hogy a létfeltételek egyenlőségének képtelensége kézzel-
