Cathrein Viktor: A szocziálizmus. Alapjainak és keresztülvihetőségének vizsgálata - 58. évfolyam (Budapest, Buschmann F., 1895)
Első fejezet. A szoczializmus fogalma és története
40 MUNKÁLATOK LVIII. ÉVFOLYAM véleménynyilvánítást, a szabad gondolkodást és a kutatást korlátozzák. 5. ítélkezést a nép által. Ingyenes igazságszolgáltatást. 6. Általános és egyenlő népnevelést az állam által. Általános iskolakötelezettséget. Ingyenes tanítást minden képzőintézetben. A vallásnak magánügygyé való nyilvánítását. Németország szoczialista munkáspártja a mai társadalom keretén belül kívánja ; 1. A politikai jogok és szabadságok lehető kiterjesztését a fönnebbi követelések szellemében. 2. Egyetlenegy fokozatos, jövedelmi adót az állam és község számára az összes fönnálló, különösen a köznépet terhelő közvetett (indirect) adók helyébe. 3. Korlátlan szövetkezeti jogot. 4. A társadalom szükségleteinek megfelelő szabályozó-munkanapot1) (Normalarbeitstag). A vasárnapi munka betiltását. 5. A gyermek- és- minden oly munka betiltását, a melynél a nők egészsége és erkölcsisége kárt vallhat. 6. A munkások életét és egészségét védő törvényeket. A munkások lakásainak egészségügyi ellenőrzését. A bányászat, a gyári, műhelyi és a házi ipar fölötti felügyeletet a munkások - választotta hivatalnokok által. Erélyes törvényt a jótállási kötelezettségről. 7. A fogházi munka >) Szabályozó-munkanap alatt, ugylátszik, sok szoczialista egyszerűen a maximális munkanapot érti, azaz a törvény által meghatározott amaz óraszámot, a melyen túl egy iparágban sem szabad dolgozni. Mások normális munkanap alatt „az egyedeknek a szükséges társas munka elvégzésére megkivántató munkaidejét“ értik. Ezen munkaidő a s zük- séglet nagysága, a munka termelő képessége stb. szerint változik. Hogy a normalis munkanapot föllelhessük, mindenekelőtt azt kell kiszámítanunk, hogy hány óra szükséges az összes nemzeti termékek előállításához, és azután, hogy ezen időből, egyenlő felosztás mellett, mennyi esik az egyes munkásra (lásd Jäger E. : Der moderne Socialismus, 425. old.). Ez a normalis munkanap feltételezi a szoczialista társadalmi rendet. Ugylátszik, hogy Marx a norma-munkanapot ezen értelemben veszi. (Lásd „Kritik des socialdemokratischen Parteiprogramms“ ez. munkáját.) Mások Rodbertushoz csatlakozva norma-munkanap alatt azon időt értik, mely alatt egy munkás, középszerű egészség, erő és megerőltetés és a középszámítással vett munka- követelmények feltétele mellett naponkint állandóan dolgozni képes. Magától érthető, hogy ezen idő a külömböző iparágak szerint nagyon is külömböző. Minél fárasztóbb és az egészségre ártalmasabb valamely iparág, annál kisebb arra nézve a normalis munkanap.
