Cathrein Viktor: A szocziálizmus. Alapjainak és keresztülvihetőségének vizsgálata - 58. évfolyam (Budapest, Buschmann F., 1895)
Első fejezet. A szoczializmus fogalma és története
36 MUNKÁLATOK LVIII. ÉVFOLYAM Ebből Marx azon következtetést vonja, hogy a kommunista társadalom eddig vázolt első átalakulási idejében teljes jogegyenlőség nem uralkodhatik. Ámbár semmiféle osz- tálykülömbséget sem enged meg, mert egyik csak olyan munkás, mint a másik; azonban „az egyedek egyenlőtlen tehetségét és munkabírását, mint természeti kiváltságokat elismeri“. A jog „ennélfogva mint jog, tartalma szerint az egyenlőtlenség joga . . . E visszásságok a kommunista társadalom első átalakulási idejében, a mint a tőkés társadalomból hosszú vájúdások után épen kikerült, elkerülhetetlenek. A jog sohasem állhat magasabb fokon, mint a gazdasági viszonyok és a társadalomnak általok feltételezett műveltségi fejlettsége“.1) fi) Magasabb átalakulási időben „az egyedi munkák közvetlenül, mint a közös munkának alkotó részei szerepelnek“,* 2) azaz az egyesnek, mint ilyennek, már nincs különös joga a közös munka termékéhez és mindegyik csak szükségletei szerint kap belőle. „A kommunista társadalom magasabb alakulásánál, a mikor már az egyedeknek szolgai alárendeltsége, a melyet a munkafelosztás magával hoz és vele a szellemi és testi munka között való ellentét is eltűnt ; a mikor már a munka nemcsak életföntartó eszközzé, hanem magává az első életszükségletté lett (!) ; a mikor már az egyedek minden oldalról való kifejlődésével a termelő erők is megnövekedtek és a társas gazdagságnak minden forrása bővebben folyik : — csak akkor léphető át teljesen a polgári szűk jogkör és csak akkor írhatja a társadalom zászlajára : mindenki tehetségei szerint, mindenkinek szükségleteihez mérten.“ 3) Kérjük az olvasót, hogy ezen érdekes helyet, melyre még ismételten visszatérünk, jól jegyezze meg. 9. évfoly. I. 565.—567. Vesd még össze az idézet utolsó részét az 1. jegyzetben, 27. oldal. *) A szoczialdemokrata pártprogramul bírálatához i. h. 567. oldal. A szoczialdemokrata stb. i. h. 566. old. 3) A szoczialdemokrata stb. i. h. 567. old.
