Cathrein Viktor: A szocziálizmus. Alapjainak és keresztülvihetőségének vizsgálata - 58. évfolyam (Budapest, Buschmann F., 1895)
Első fejezet. A szoczializmus fogalma és története
A SZOCZIALIZMUS TÖRTÉNETE 25 Bármennyire kedvére is volt Feuerbach anyagelvű felfogása Marxnak és Engelsnek, mindazáltal azt állítják, hogy ők a fejlődés folyamatát mélyrehatóbban és tudományosabban fogták föl, a mennyiben fölismerték, hogy minden társadalmi rend a termelésen — és a termelés mellett a termékek kicserélésén alapszik; hogy a történelem színpadán szereplő minden társadalomban a termékek elosztása és a társadalomnak osztályokra és rendekre való tagozódása a szerint igazodik, mit és hogyan termelnek, és a termékeket miként cserélik ki. Ezek után minden társadalmi változásnak és politikai hullámzásnak végső okait nem az emberek fejében, hanem a termelés és kicserélés változásaiban, nem a bölcseletben, hanem az illető kör gazdálkodásában kell keresnünk. ') Ezáltal azután a g a z daságtudomány minden tudomány alapja és kiinduló pontjává lesz. Ezen alaptételből a szoczialisták azt a következtetést vonják le, hogy hiába fáradnak azok, kik őket bölcseleti vagy vallási bizonyítékokkal akarják megczáfolni. Mert hisz a gazdasági viszonyok nem a politikai, vallási vagy bölcseleti intézmények vagy nézetek szerint alakulnak, hanem ellenkezőleg, szülik azokat. A mint minden kor megszüli a maga vallását, erkölcsét, politikáját és bölcseletét, épen úgy a szoczializmus kora is. A mai társadalmi rend lassan kint a szo- czialista társadalomba növi bele magát. Az uj társadalomban uj jog és erkölcs is fog támadni. A vallást nem törlik el ; magától fog az eltűnni, ha az öntudatra ébredt emberiség a szoczialista korba lép át. Hogyan képzeljük azonban a társadalom mai rendjének a szoczialista társadalomba való belenövését ? És mily érvekkel támogatják a szoczialisták e föltevésüket ? E kérdés Marx második nagy „fölfedezéséhez“ vezet bennünket, a mely által ő állítólag a tudományos szoczializmus megalapítójává lett, t. i. „az érték-többlet segélyével történő tőketermelés titkának földerítéséhez“. ‘) Engels, H. E. Dührings Umwälzung der Wissenschaft, 1886. 253. 1.
