Cathrein Viktor: A szocziálizmus. Alapjainak és keresztülvihetőségének vizsgálata - 58. évfolyam (Budapest, Buschmann F., 1895)
Első fejezet. A szoczializmus fogalma és története
ELŐSZÓ AZ ÖTÖDIK KIADÁSHOZ 9 Egyik bíráló azt vetette szemünkre, hogy inkább a legvégsőbb következtetéseket és Bebel képzelődéseit, mint a szoczializmus főköveteléseit vettük tekintetbe. Ez ellen egész határozottan tiltakoznunk kell. Mi a szoczialisták főköveteléseiből csak a teljesen szükségszerű következtetéseket vontuk le, hogy ekként azok tarthatatlanságát kimutassuk, a mint ezt tárgyalásunk folyamán behatóbban (lásd 111. oldal) meg is tettük. Egyáltalában szükséges, hogy egyenkint vizsgáljuk azon következményeket, melyekhez a szoczialisták követelései szükségképen vezetnek. Épen azáltal csalnak a szoczialista vándorszónokok oly sokakat tőrükbe, mivel csupán az általános szólásmódokban áradoznak. A munkásnak nagyon tetszik, ha kendőzetlenül azt mondják neki: „Te, halld csak, az mégis méltánytalan, hogy egyedül a tőkepénzeseké minden, és verejtékünkön ők gazdagodnak ; igazságtalanság, hogy a gazdagok, kik semmit sem tesznek, pazarul élnek, mig mi, kik keményen dolgozunk, üres zsebbel járunk. Azt követeljük ennélfogva, hogy a munkaeszközök közösek legyenek, és a gyártulajdonos tobzódás helyett velünk együtt dolgozzék. Akkor kevesebbet kell dolgoznunk és többet ehetünk-ihatunk “ Ki az a műveletlen vagy csak félig művelt munkás, —-, pedig ezek száma légió — a ki az ily általánosan hangzó csábszavak lehetetlenségét és igazságtalanságát világosan átlátni képes volna ? Ha a szoczializmust alaposan meg akarjuk czáfolni, akkor ki kell fejtenünk azon egyes konkrét következményeket, melyekhez annak főkövetelései szükségképen vezetnek. Ezt tettük mi is, és főleg ezen körülménynek tulajdonítjuk azon kedvező fogadtatást, melylyel e kis irat szél- tében-hosszában találkozott. ‘) ’) Ugyanezt már spanyolra és francziára is lefordították. Olasz, angol és ílandriai fordítása legközelebb jelenik meg. Münster püspöke, főtiszt. Pingelstad Hermann dr. egyik hivatalos rendeletében (Kirchl. Amtblatt der Diöcese Münster, 1890,. 11. sz.) ezen iratot papságának buzgó tanulmányozásra ajánlotta. A „Deutscher Reichs- und Staats-Anzeiger“ is nagyon elismerőleg nyilatkozott róla; a szoczializmus ismertetését benne „alaposnak“, czáfolatát pedig „ügydöntőnek“ nevezve. Több ismertetésben ugyanezt egye-