Cathrein Viktor: A szocziálizmus. Alapjainak és keresztülvihetőségének vizsgálata - 58. évfolyam (Budapest, Buschmann F., 1895)
Harmadik fejezet. A szocializmus lehetetlensége
B 194 MUNKÁLATOK LVIII. ÉVFOLYAM az ismerőben. Tehát az a pont, a honnan ismeretünk kiindul, a megismert tárgytól eredő cselekvés. Ezen cselekvésről mondjuk aztán a tárgyat ilyennek vagy olyannak, végül ennek vagy annak. Hogy a kályha meleg-e, hideg-e, onnan tudom, melegít-e vagy sem. Hogy ez a darabka kő gyémánt-e vagy sem, onnan tudom, karczol-e bizonyos keménységű tárgyakat stb. stb. Az uj-kor rezgési elmélete a fizikában szintén mellettünk szól. A külső test ilyen-olyan mozgást végez, és én vagy dördülést vagy zenei hangot ismerek föl. Az aether- részek ilyen vagy olyan sebességű rezgésben vannak, s a tüneményekben vagy a fény, vagy a villamosság okozataira ismerek. Tehát igazolt állításunk, hogy ismeretünk a működéstől halad a tulajdonság s a lényeg felé. Az okkazionalizmus pedig most oda vágja elénk tételét, hogy a másodrendű okoknak nincs is működésük. Mi lesz igy ismeretünkből, melynek forrásáról azt kell tartanunk, hogy az semmi ? így megismerhetjük Istent, de a világot soha ! Suarez egészen idevágó- nyilatkozatát nem mellőzhetjük : Si ignis non calefacit, sed Deus ad praesentiam ignis, aeque naturaliter posset calefacere ad praesentiam aquae, ergo ex illa actione non possumus magis colligere, ignem esse calidum, quam aquam. Si enim Deus aeque consentanee ad rerum naturas potuit pacisci, de calefaciendo ad praesentiam aquae, ponamus id fecisse; tunc non liceret ex calefactione colligere aquam esse calidam ; ergo nec nunc possumus inferre esse frigidam, aut ignem calidum. Érvünk csekély fordulattal igy is megalkotható : a tudomány biztos ismeret, mely okokon nyugszik ; mi lesz most összes tudományunkból, ha a teremtett dolgok, működésük nem lévén, okozati viszonyban sem állanak egymással ? így csak pusztán a theologia marad meg s az összes természet- tudományokat, természetbölcseletet, lélektant, erkölcstant stb. áldozatul kell dobni ! Nem egy bölcselő öngyilkosságáról van-e itt szó ? Egyetlenegy, soha senki által sem vallott, az érzékek tanúságával nyilván ellenkező tételért mindent odahagyjunk-e ?' „Ábrándozás az élet megrontója . . .“ 2. Ha Istenen kivül semmi sem működik, mi sem ! Ha
