Cathrein Viktor: A szocziálizmus. Alapjainak és keresztülvihetőségének vizsgálata - 58. évfolyam (Budapest, Buschmann F., 1895)
Harmadik fejezet. A szocializmus lehetetlensége
162 MUNKÁLATOK LVIII. ÉVFOLYAM elosztani.l) Legelőször is a normális munkanapot,-) vagyis azon időtartamot kell kiszámítani, a melyen keresztül egy munkás közepes erővel és erőfeszítéssel, naponkint, egyfolytában képes dolgozni valamely iparágban. Ez az idő külömböző iparágakra nézve külömböző. Ha már ezen átlagos munkanapot megállapították, akkor azután azon munkát kellene meghatározni, melyet egy középszerű munkás közepes ügyességgel és szorgalommal egy ily átlagos munkanap alatt a saját iparágában végezni képes. Ezen munkát nevezi Rodbertus átlagos n a p i- m u n k á n a k, mig az erre szükséges időt átlagos műnk a- napnak. Az átlagos napimunka egyik iparágban Rodbertus szerint ugyanannyit ér, mint bármely másikban, vagy általánosságban szólva : egyenlő idő alatt készült termékek egyenértékűek. Például, ha a czipész-iparban az átlagos napi munkát egy pár czipő teszi, az asztalos-iparban pedig egy asztal készítésére 5 napi átlagos munka szükséges, akkor az asztal értéke ötakkora, mint az egy pár czipőé. Már azon is fáradoztak, hogy az egyes mesterségeknél az átlagos munkát pontosan meghatározzák. Csakhogy e végből a legegyszerűbb mesterségeknél is nagyon terjedelmes és bonyolódott számításokra van szükség, melyek a legjobb esetben is csak megközelítőleg lehetnek helyesek. Mert nem elégséges, mint Rodbertus maga is elismeri, csak azon munkát venni tekintetbe, melyet közvetlenül maga a czipész fordít a czipők elkészítésére, hanem még azt is számba kell venni, mennyit romlottak emellett a szerszámok, ehhez pedig az összes szerszámok és az anyag, pl. a bőr, a fonál, a szögek, az árak, a kalapácsok stb. értékét is meg kell határozni, valamint azt is, mennyi napimunka végezhető velők. Rodbertus ezen indítványa azon föltevésből indul ki, hogy valamely tárgynak értékét egyedül és kizárólag az előállítására fordított munka határozza meg. Ezen föltevés *) Der Normal-Arbeitstag. Separat-Abdruck aus der „Berliner Revue.“ 1871.-) Lásd fentebb 33. 1. Jegy. 2.
