Cathrein Viktor: A szocziálizmus. Alapjainak és keresztülvihetőségének vizsgálata - 58. évfolyam (Budapest, Buschmann F., 1895)
Harmadik fejezet. A szocializmus lehetetlensége
151 JÓVEDELEM NAGYSAGA ES HALADAS rülnének. Vegyük fel azt az esetet, hogy a jövő államának egyik polgára arról győződött meg, hogy a szoczialista társadalmi rend nemcsak a legnagyobb fokban igazságtalan, hanem épen észellenes ; és gondolatait egy tudományos munkában és több népiratkában nyilvánosságra hozza. Vagy vegyük fel azt az esetet, hogy egy másik azt is bebizonyítja röpiratában, hogy a szoczialista államban túlságos személyi kultuszt űznek, hogy többen a társak közül diktátorságra törekednek. Mit fognak erre mondani a szoczialista czenzorok? A mit a tudományos és társadalmi kérdésekre vonatkozólag mondottunk, az még nagyobb fokban áll a vallási kérdésekről. A szoczializmusban egy pártnak hatalmában állana mindazon vallási nézetnek ki- nyomatását, mely neki ínyére nincsen, egyszerűen megtiltani. Avagy tán a nép többségének szabad gondolkozására és türelmére fognak hivatkozni ? De a nagy tömegek többnyire sokkal türelmetlenebbek, mint egyes személyek ; ezeknek ugyanis tekintetbe kell venniök a közvéleményt, a tömegnek nem. Valamint a sajtó, azonképen az összes tudományos és művelődési intézetek, u. m. a nép-, közép- és felsőiskolák, ipariskolák, kórházak, könyvtárak, múzeumok stb. alapítása és kezdeményezése nyilvános vezetés alatt állanának, úgy hogy uj intézmény csakis a többség határozata folytán volna létesíthető. Az összes hasonló intézetek felállításánál az összeséget érdeklő nemzeti munka szaporítása forog szóban, mely vagy sohasem, vagy pedig csakis a messze jövőben .válik gyümölcsözővé. A rabszolgaság talán még nagyobb mérvet öltene a szoczializmusban. Az összes épületek és főleg a nagy nyilvános terek az összeség tulajdonát képezik, mely hivatalnokai által rendelkezik azok mirefordítása ügyében. Tehát egy épület sem volna nagyobb gyűlésekre, istentiszteleti czélokra vagy előadásokra vagy más egyébre használható, hacsak a többség vagy annak képviselői arra felhatalmazást nem adnának. De legyen elég. Előadásainkból már is eléggé kiviláglik az, hogy a szoczializmusban a többségnek teljesen hatalmában állana minden tekintetben, tetszése szerint elnyomni és rabigába hajtani a kisebbséget. Az utóbbi szabadságának
