Cathrein Viktor: A szocziálizmus. Alapjainak és keresztülvihetőségének vizsgálata - 58. évfolyam (Budapest, Buschmann F., 1895)
Harmadik fejezet. A szocializmus lehetetlensége
148 MUNKÁLATOK LVIII. ÉVFOLYAM teleiből következetesen van lehozva, de mutatja egyúttal a szoczialista rendszer észellenes voltát is. Mert kézzelfogható dolog, hogy ezen feltevés mellett számbavehető haladásról szó sem lehet. A ki a tudományok és művészetek terén valami nagyot és alaposat akar végezni, annak nemcsak úgy mellesleg, pusztán szabad idejében és kedvtelésből kell azokkal foglalkoznia, hanem kora ifjúságától fogva kell magát azokra szentelnie. Már most gondoljuk csak el : a szoczializmus minden embert, a mennyire lehet már ifjú korában, a termelés minden ágába be akar avatni, mert hisz a termelés képezi a tulajdon- képeni, vagyis jobban mondva az egyedüli közös munkafeladatot a szoczialista államban ; továbbá a kellemetlen munkákat, ha azokra önként senki sem jelentkezik, sorban akarja ráróni mindegyikre ; végül mindenkit egész életén át a termeléshez akar lekötni. Lehet-e itt még egy magasabb, tudományos és művészi törekvésről és alkotásról szó? A fizikai munkák végzése mellett maradhat-e igazi kedv és lelkesedés valamelyik tudományszakkal való foglalkozásra? A jelenlegi társadalmi rendben az érdek vagy a szükség az, a mi ifjú kortól kezdve munkára sarkal. Ettől függ saját létünk, ettől előmenetelünk és társadalmi állásunk. Tudományos és művészi alkotásoknak befolyásáról a társadalmi állásra szó sem lehet a szoczializmusban. A fizetés a végzett termelési munka szerint igazodik, nem pedig azon foglalkozások szerint, melyeket valaki szabad idejében kedvtelésből szokott űzni. Igaz, manapság néha-néha előfordul az az eset, hogy némelyek külső előnyökre való tekintet nélkül is, pusztán kedvtelésből, derekasan neki fekszenek bizonyos tudomány- szakok és művészetek művelésének. Ezek azonban csak gyér kivételek ; és még ezek is többnyire a szükség vagy más külső érdekek folytán nyerik az első erőteljes lökést ily tanulmányokra. Ők pusztán csak kedvtelésből folytatják egyszer megkedvelt foglalkozásukat. A szoczialista államban azonban az efféle rúgok az ifjúságnál hiányzanak, mivelhogy az minden pályán, mindenki számára ugyanazon létfeltételeket ígéri. Mégis felakarjuk tenni, hogy Bebel azon követelését, f
