Cathrein Viktor: A szocziálizmus. Alapjainak és keresztülvihetőségének vizsgálata - 58. évfolyam (Budapest, Buschmann F., 1895)
Harmadik fejezet. A szocializmus lehetetlensége
■ppwyi fllfi IM! WWWfljM^ 132 MUNKÁLATOK LVIII. ÉVFOLYAM műveltség előhaladásával mindjobban növekszik. Ha a fejlődés ezideig ilyen irányban haladt, mikép várhatjuk azt, hogy a szoczialisták jövő államában ép ellenkező irányt fog venni. Tehát azt állítani, hogy egykor mindenkit mindenre ki lehet képezni, nem egyéb — bocsánat a kifejezésért — szoczialista hóbortnál. Egy Paulsen is, ki külömben a szoczializmus iránt nagy jóakarattal viseltetik, megsokalja ez egyenlőségi hóbortot, így ir :x) „A jövőben tehát egy és ugyanazon ember ma leveleket és csomagokat hord ki, holnap a postahivatal irodáját vezeti, holnapután főpostamester lesz — de minek is a czím ? — tehát egyszerűen ama teendőket veszi át, melyek manap az országos főposta igazgatóságának kezeiben vannak, előkészületeket tesz nemzetközi postakongresszusra s i. t., hogy végre a negyedik napon az intéző hivatalhoz térjen vissza, s az ötödiken ismét levelet hordjon szét; ezúttal azonban nem Berlinben, hanem Stallupőnenben ; mert az csak méltányos dolog, hogy a főváros gyönyöreit sorban élvezze mindenki. Nemkülömben állana a dolog a vasutaknál, bányákban, kohóknál vagy gépgyárakban ; egyik nap az ember a föld felett vagy a föld alatt szenet lapátolna, a vasat verné, szelvényeket vagdalna ; másnap okoskodnék, számadásokat készítene, általános rendeleteket adna ki az üzlet terjedelméről és módjáról s. i. t. Nem külömben állna a hajóügy ; a kapitány tiszte sorra járna, úgyszintén a kormányosé, gépmesteré és a szakácsé is. Hasonló körfutást végeznének az állami teendők is ; egyik ember a másik után lenne törvényhozó, biró, hadvezér, rendőrfőnök - - de elfelejtém, hogy hol is vagyunk tulajdonkép : a jövő államában, a hol nem lesz többé háború, sem tolvaj, sem csaló, sem naplopó, sem csavargó ; a hol tehát nincs szükség sem bíróra, sem katonára, sem törvényekre, általában semmiféle állami rendre; az „Utópiák“ országában, hol a farkasok a bárányokkal a mezőn együtt játszanak és legelésznek, hol az óczeán limonádéval van tele j System der Ethik, 738. 1.