Hammerstein Lajos: Isten létének érvei. Munkálatok - 56/2. évfolyam (Budapest, Buschmann F., 1893)
XIV. Darwinismus és Häckelismus
7(5 Munkálatok 56. évfolyam. hitregék birodalmába tartozik, amely a modern tudomány világa előtt többé meg nem állhat. A mi pedig az első szerves lények keletkezését illeti, azt mondom Du Bois-Reymonddal : »Hol és micsoda alakban jelentkezett először az élet a földön, vájjon mint őssejttes- tecske a tengerben-e vagy a levegőben-e, az által, hogy a viola-színűn felül levő sugarakat még nagyobb bőségben bocsátó nap is közreműködött légkörünk nagyobb szénsavtartalma mellett ; vagy pedig más égi testekről repültek-e hozzánk az élet csirái, ki mondja meg ezt valaha? . . .« Ha létrehozhatnók azon feltételeket, melyek mellett egykor élő lények keletkeztek, úgy az actualismus elvénél fogva, valamint akkor, úgy most is keletkeznének élő lények. De ha nem sikerülne is valaha ősnemzést megfigyelni, annál kevésbé kísérlet útján előállítani azt, mégsem volna itt feltétlen akadály ...«x) (Páter H. válasza.) Theologus Uram ! Engedje meg, hogy utolsó levelének állításait hátulról kezdve gombolyítsam le. Du Bois-Reymond szavaira Bürger ismeretes költeményének egyik versével felelek : »Rég csinált volna már polyvából aranyat, A ki megfejtette volna a »de«-t és »ha«-t.« Valóban: »Ha létrehozhatnók azon feltételeket, melyek mellett egykor élő lények keletkeztek, úgy az actualismus elvénél fogva valamint akkor, úgy most is keletkeznének élő lények.« Ez ép oly kétségbevonhatatlan, mintha azt mondanám : Ha előállanak ugyanazon föltételek, melyek mellett előbb árvíz keletkezett, akkor most újra lesz árvíz. Más szóval: hasonló okok hasonló okozatokat szülnek. A tudós tanár úr ama mondása tehát nem más, mint az okság elvének elismerése. Ha Du Bois-Reymond be akarná bizonyítani, hogy a szerves világ teremtő beleavatkozása nélkül keletkezhetett >) Du Bois-Reymond: »Ueber die Grenzen des Naturerkennens.« 250. oldal.
