Hammerstein Lajos: Isten létének érvei. Munkálatok - 56/2. évfolyam (Budapest, Buschmann F., 1893)

XXVIII. Isten irgalmassága

258 Munkálatok 56. évfolyam.

(H. páter felelete.)

Kedves Theologus uram! Mindenekelőtt fogadja lekötelező köszönetemet azon bókért, melyet ön nekünk theistáknak Schneider tanár úr szavaival mondott ! Hihetőleg én is azon tudatlan és gondolkozni lusta fők közé tartozom, a kik a természettanban való járatlanságukat a Teremtő elfogadásával akarják palástolni. Azzal vigasztalom mégis magamat, hogy én ezen gondolkodni lusta fők között jó társaságra bukkanok, pl. Kopernik-, Kepler-, Newton-, Leibniz-re, az újabb időkből Gausz-, Faraday-, Secchire stb.

Ön azt hiszi, hogy az Istenben való hitet a természet >talányszerűsége« szülte. Ebben némileg igazat adok önnek. A természet épen — ha úgy tetszik — egy nagy talány, vagy inkább a talányok egész halmaza. E talányokat ősidőktől megfejteni iparkodtak, s általában, mindenkor és minden népnél azon megfejtést tartották egyedül lehetőnek, hogy Isten, vagy legalább is több Isten van. Plutarch és Cicero bizonyítják ezt az ókorról. Az újkorról pedig Müller Miksa és más népleirők azt bizonyítják, hogy vallást, vagy valamely Istenben való hitet minden népnél találunk. Ép úgy találunk mindenütt erkölcsi fogalmakat is, pl. a jó és rossz, a jogos és a jogtalan fogalmát. De ezen fogalmakban lényegileg benfoglaltatik egy legfőbb törvényhozó elismerése, a ki ezen erkölcsi törvénynek kötelező erőt adott. Látja tehát, Theologus uram, hogy én — amint mondtam — az ön pártjára állok abban a nézetben, hogy a természet talányszerűsége hozta létre az Istenben való hitet.

Úgylátszik azonban, hogy eltérő nézetben vagyunk arra a kérdésre nézve, vájjon helyes-e a talány azon megfejtése, melyet minden nép — mintegy ösztönszerűleg, tökéletesen megnyugtatónak talált, s mely minden gyermek előtt is azonnal világossá lesz, mihelyt megtanítja anyja, hogy kacsóit összetéve Istenéhez, teremtőjéhez imádkozzék. Ön, Theologus uram, úgy látszik azon újdonsült megfejtésnek ad előnyt, melyet a modern hitetlenség nyújt. Azt hiszi, hogy megmagyarázta a villámot, ha kimutatja, hogy azt a villamosság szülte ; azt hiszi, hogy az égi testek forgását kimagyarázta,