Hammerstein Lajos: Isten létének érvei. Munkálatok - 56/2. évfolyam (Budapest, Buschmann F., 1893)
XXVII. Ellenvetések
Ellenvetések. 243 létre, mintha közvetlen működés által hozta volna azt létre. Hiszen könnyebb órát készíteni, mint oly gépet, melyből kész órák kerülnek ki, mint a liszt a malomból. S így képtelen a darwinismus, s minden hasonló rendszer a világ megmagyarázására, egyáltalában elégtelen arra, s az is marad mindig. Kénytelenek vagyunk tehát visszatérni az értelmiséghez, melyet maga Helmholtz is megenged, mint az egyedüli lehetőséget. De mily értelmiséget? Mert Helmholtz itt is enged választást a teremtmények és a teremtő értelmisége között. Tehát, a hol emberekről és állatokról van szó, bizonyos fokig az ember értelmiségéből vagy az állat megismeréséből lehetne egvet-mást megmagyarázni. De melyik az az értelmiség, a melynek folytán még a Helmholtz által is csodált czélszerűséget meg tudnók magyarázni a többi élő anyagokban, a növényekben? Vagy pedig azt a tervszerűséget, mely a szervetlen világban lép előtérbe? A növényeknek nincs bizonyára értelmiségük, s az ásványoknak még kevésbé. így tehát nem marad más magyarázata a világban uralkodó tervszerűségnek, mint egy értelmes világteremtő elfogadása. 9. ellenvetés: A czéltani érv ellen, Páter úr, Fischer Kunó tanárnak és bölcselőnek következő szavait idézem : Ezen érv semmi esetre sem elégséges a világ teremtő létezésének bebizonyítására; legföllebb egy világalkotó létezését bizonyítaná. Hogy annak létét bebizonyítsa, az emberi művek hasonlóságából következtet, tehát oly érvelési alapból. melynek hordereje számba véve az összes körülményeket, csak a valószínűségig, de a jelen esetben addig sem terjed, mert itt oly okot tételez fel (az összes valóságokat magában foglaló feltétlen mindenhatóságot és bölcsességet), mely az eredménynyel semmi arányban sincsen s így ezen viszonyba nem enged bepillantanunk Hogy csakugyan van rend (a természetben), semmi esetre sincs bebizonyítva, csupán feltételezve; ez nem tudományos, hanem egyedül esztétikai tapasztalás csak, melynek pedig nincs bizonyító ereje. Megengedve, hogy létezik azon rend, hogy a dolgok a természetben mindenütt czélszerű összhangban 16*
