Hammerstein Lajos: Isten létének érvei. Munkálatok - 56/2. évfolyam (Budapest, Buschmann F., 1893)
XXVII. Ellenvetések
Ellenvetések. 241 tát tartalmazza. Megmutatja, hogy a szervezetek alkatának czélszerűsége az értelem minden beavatkozása nélkül, pusztán a természeti törvény vak érvényesülése által is keletkezhetik. Ez az egyéni tulajdonságoknak a szülőktől az utódokra való átszármazásnak törvénye ; oly törvény ez, melyet már régen ismertek és elfogadtak, melyet csak pontosabb határvonalakkal kellett körvonalozni. Ha mindkét szülő közös egyéni tulajdonságokkal van felruházva, úgy utódaik nagyobb része osztozik azokban, s ha találkoznak olyanok is köztük, melyekben ezen tulajdonságok kisebb mértékben nyilatkoznak, mégis vannak a nagyobbszámú utódok közt mások, melyekben azon tulajdonságok magasabb foka mutatkozik. Ha jelesül az utóbbiak nemzenek, úgy az ilyen tulajdonságoknak mindig magasabb foka érhető el s örökíthető által. Felelet: A mi — Theologus uram — Helmholtz helyét illeti, az köszönetre méltó világossággal tárja elénk a vagy- vagy-ot : vagy értelmiség, vagy a természeti törvény vak működése közt kell választanunk. De mikép keletkezett maga a természeti törvény? Vájjon értelmiségnek műve-e, vagy pedig ismét valamely vak természeti törvénynek ? Mint keletkezett pl. a nemzés és az öröklés törvénye ? Mielőtt szerves lények léteztek volna, bizonynyal nem volt még meg ezen törvény ; a kavics nem nemzett új kavicsokat. Mikép történt az, hogy pl. sömörök és algák támadtak azon különös tulajdonsággal, hogy előbb más magukhoz hasonló lényeket hozzanak létre, s így vessék meg holmi leszármazási elmélet alapját. Nem, kedves uram, a darwinismus, mely szerint a világ tervszerűségét minden értelmiség nélkül lehetne megmagyarázni, szerencsétlen kísérlet, s az is marad. Ha az »egy természeti törvény vak működéséről« beszél, akkor kell, hogy legyen valaki, a ki észszel, és pedig magas fokú észszel hozta létre ezen csodálatos természeti törvényt. Különben okozat állana előttünk megfelelő ok nélkül ; terv- szerűség volna az eredményben, de nem az okban, ez pedig lehetetlen. Nem ismételhetem ezt eléggé, mert ezen senkitől hozott természeti törvény azon védbástya, mely mögé különösen szokott az istentagadás menekülni, mert egyrészt nem húny16 Hammerstein : Isten létének érvei.