Hammerstein Lajos: Isten létének érvei. Munkálatok - 56/2. évfolyam (Budapest, Buschmann F., 1893)
XXVII. Ellenvetések
körülvett Istent többé nem képzelhet. Tehát már nincs többé palota gyanánt szolgáló ég, nincsenek trónja körül angyalok, továbbá a menydörgés, villám sem az ő fegyverei többé; háború, éhség és dögvész többé nem az ő ostorai, hanem természetes okok okozatai ; a mióta a személyes lét és uralkodás minden tulajdonságát így elvesztette, miként képzelhetünk még magunknak személyes Istent?«1) Felelet: Ezen ellenvetés után Theologus uram, hajlandó volnék azt hinni, hogy csak tréfálni akar velem. De ez ellen tiltakozik az, hogy ön a »tudomány« két kimagasló alakjának kezeskedésére hivatkozik. így mégis bele kell törődnöm, hogy komoly feleletet adjak. Kérdem tehát: Vájjon Schopenhauer és Strauss Dávid nem tudják-e azt, amit minden keresztény iskolás gyermek tud, hogy Isten mindenütt jelen van ? Nem tudják-e, hogy benne élünk, mozgunk és vagyunk ? Nem tudják-e, hogy ő szellem, akit kezünkkel nem tapinthatunk, testi szemünkkel nem láthatunk? Hogy ezen urakat a kereszténység igazi tanában való járatlanságukból némileg kisegítsem, legyen szabad a vatikáni zsinatból (1. fej.) a következő helyet idéznem : »A szent, általános, apostoli római egyház hiszi és vallja, hogy egy, igaz és élő Isten van, az ég és föld Teremtője és Ura, ki mindenható, örök, mérhetetlen, megfoghatatlan, értelmére, akaratára és minden tökéletességére végtelen ; aki mint egy minden tekintetben egyszerű és változhatlan állag, a világtól valóban és lényegileg különböző, önmagában és önmagától legboldogabb és mindennél, ami kívüle van és gondolható kimondhatatlanul fenségesebb. »Ezen egyedüli és igaz Isten jóságában és mindenhatóságában, nem azért, hogy boldogságát növelje, sem azért, hogy képzelő tehetség nem menekülhet azon törekvéstől, hogy Istent a térben képzelje ; előbb, midőn még alkalmas tér felett rendelkezett, ezt akadálytalanúl tehette ; ez azonban most annak belátása folytán, hogy tér seholsem létezik, meg van számára nehezítve; aki a világrendszert a csillagászat jelen álláspontja szerint fogja fel, az trónon ülő, angyaloktól Ellenvetések. 233 ) Strauss: Der alte und der neue Glaube. 101). old.
